Se madár, se repülő, se Superman

A man performs on a water-propelled flyboard on Sidi Bouzid Beach on August 16, 2014 in the Moroccan port city of El Jadida. AFP PHOTO / FADEL SENNA .

Akinek unalmas, hogy egy jetski csak vízszintesen használható, és inkább repülni szeretne, az a flyboard segítségével néhány méter magasságig szuperhősnek érezheti magát.

A rajzfilmekben elszabadulhatnak és életre kelhetnek a locsolócsövek a nagy víznyomás miatt. Ez adhatta az ötletet a francia Franky Zapatának, aki egy gigantikus tömlő végére deszkát erősített, majd meglovagolta. A flyboard és társai néhány év alatt vízi extrémsportok új generációját hozták létre, víz felett (és alatt) száguldozó akrobatákkal. A flyboard már Magyarországon is kipróbálható.

Lebegés szivattyúval

A Vissza a jövőbe-trilógia rajongói évtizedek óta várják már a lebegő gördeszkát, az úgynevezett –„hoverboardot”, amelyet különböző gyártók folyamatosan ígérgetnek. Most átmenetileg könnyíthet várakozásukon a víz fölött lebegő – bár közlekedésre gyakorlatilag alkalmatlan – flyboard, Hoverboard by ZR és társaik. Maga a szerkezet könnyű, nincs benne motor. Lényegében egy jetskihez csatolható kiegészítőről van szó, amely képes a felhasználót a víz fölött tartani:

A jetski alapvetően ugyanolyan szerkezet, mint a kerti kutakból vizet felpumpáló szivattyú: egyik oldalról beszívja a vizet, a másik oldalon pedig felgyorsítva kilövi felfelé, azaz a motor teljesítménye arra fordítódik, hogy leküzdje a gravitációt és felemelje a vizet. A jetski egy 90 fokkal elfordított „szivattyúval” rendelkezik, hátrafelé lövi a vizet, a jármű pedig elindul előre. A flyboard további 90 fokot fordít a szivattyún, és lefelé lő, pont úgy, ahogy egy rakéta.

Óriási könnyítés, hogy a benzinmotor magában a jetskiben van, így azt nem kell emelnie. A flyboard tehát felfogható egy snowboardra szerelt, dühöngő kerti slagként is: a tömlő egyik vége a deszkára, a másik pedig a jetski kimenetére van erősítve. A nagy nyomású vizet a benzinmotor először egy széles csövön felfelé pumpálja, majd a deszkás a szűkebb szelep segítségével képes gyorsabban kilőni, ezzel tartva fent magát a levegőben, leküzdve a gravitációt. A szerkezet működik a víz alatt és felett is.

Miért nem esik le?

A flyboardos folyamatosan egyensúlyozik, szüntelenül apró ellenkormányzásokat hajt végre, hogy a vízsugár átlagosan mindig pontosan lefelé nézzen. Ha mégis dőlne, akkor mindig maga alá húzza a deszkát. Dülöngéléssel hasonlóan kormányozható, mint a turisták által kedvelt Segway.

Extrém flyboardozás Marokkóban, El Jadida atlanti-óceáni strandján Forrás: AFP/Fadel Senna

A gyártó szerint az irányítás öt perc alatt elsajátítható, matematikailag mégsem könnyű a feladat. A probléma úgynevezett fordított ingaként írható le, mivel rendszer tömegközéppontja az egyensúlyi pont fölött van, mint az egykerekű bicikli vagy a kötéltáncosok esetében. A flyboardosnak könnyítés, hogy amikor a víz átszáguld a csövön, az kissé megfeszül, mivel az áramló víz igyekszik kiegyenesíteni. Ez a kerti slagnál is érezhető jelenség elkeni a túl hirtelen mozdulatokat, így segítve az egyensúlyozást.

Miért nem repül el?

A tömlő hossza egyértelműen korlátozza a maximális repülési magasságot, de lehetne a cső végtelen hosszú, akkor sem emelkedhet tetszőlegesen magasra a flyboard. A jetski motor ugyanis nem csak a felhasználó és a deszka tömegét cipeli, hanem a csőben tárolt vizét is, amely folyamatosan nő, ahogy egyre magasabbra megy a flyboardos, és egyre hosszabb a vízoszlop a csőben. A jetski teljesítménye nem végtelen, így a flyboardos egyre lassabban emelkedik, majd egyszer csak megáll, és nem jut magasabbra – még akkor sem, ha a cső hossza egyébként nem fogná vissza, mert a vizet már képtelen cipelni.

Tíz méter magasan

A flyboardot és a Hoverboard by ZR-t a jetski világbajnoki címmel is büszkélkedő Franky Zapata marseilles-i fenegyerek alkotta meg 2011-ben, amikor megpróbálta ötvözni kedvenc vizes extrém hobbijait. Ma már a számtalan vízparti városban bérelhető vagy megvehető a flyboard, amelyből a Zapata Racing 3 év alatt több mint 2500-at adott el. Magyarországon kölcsönözhető is, ha valaki sokallja a szerkezet másfél millió forintos árát (jetski nélkül értendő).

A kölcsönzőkben a kezdők általában három-négy méter magasan lebegnek, de a profi versenyzők esetenként tíz-tizenöt méter magasra (vagy mélyre) is repülhetnek. A szerkezettel már bajnokságokat is rendeznek.

A flyboard talán a legnépszerűbb, a repülést víz segítségével szimuláló eszköz, de nem az egyetlen. A Jetlev például a tudományos-fantasztikus regényekből ismerős hátizsákszerű jetpacket próbálja utánozni, a Jetovator pedig hasonlít a birodalmi rohamosztagosok által az Endor bolygón előszeretettel használt 74-Z speeder bike-ra. Közös bennük, hogy a tolóerőt minden esetben külső motor biztosítja, így elég könnyűek ahhoz, hogy felemelkedjenek, de közlekedésre alkalmatlanok, jetski nélkül nem működnek.