Mi váltja ki a csimpánzok és a bonobók agresszivitását, a fajtársak közötti brutális gyilkosságokat?
Az egyik lehetséges magyarázat szerint ennek evolúciós okai vannak: a cél a rivális fajtársak megsemmisítésén keresztül a természeti erőforrások (például élelem és nőstények) birtoklása. A másik elmélet az emberi hatást teszi felelőssé: az ember szűkíti a főemlősök élőhelyeit, ezáltal gerjeszti a különböző majomcsoportok közötti véres konfliktusokat.
Michael Wilson, a Minnesotai Egyetem kutatója 18 csimpánzközösséget és négy bonobócsoportot tanulmányozott öt évtizeden keresztül. Amíg a bonobóknál mindössze egyetlen feltételezett gyilkosságot figyeltek meg, addig 15 csimpánzcsoportnál 152 halálos konfliktusra derítettek fényt.
A statisztikai adatokból kiderült, hogy nem az ember környezetpusztító tevékenysége volt a támadások elsődleges okozója. A gyilkosságok száma elsősorban azokban a csimpánzcsoportokban volt magas, amelyek sok egyedből álltak, és az egyedek között nagy számban voltak jelen hímek.
Az agresszív támadások a rivális közösségek hímjei ellen irányultak, ami tovább erősítette az evolúciós okokkal kapcsolatos magyarázatot. A kutatásról a Nature legújabb száma közölt cikket.