Hamis Dánia egyik legfontosabb szent ereklyéje

Szent Lúciusz koponyája az ereklyetartó hermában

Mégsem Szent Lúciusz pápa koponyája található a Roskilde katedrálisban - egy új tanulmány egyértelműen cáfolja az ereklye valódiságát.

Védőszent koponyája kölcsönben

A legenda szerint a Szent Lúciusznak tartott koponya úgy jutott a dániai Roskilde katedrálisába, hogy a város polgárai valamikor 1100 körül elhatározták; újonnan felszentelt templomuknak védőszentre lenne szüksége. Két pap egészen Rómáig utazott, hogy a Vatikántól kérjen ereklyét. Rómában a Szent Cecília templomba irányították az ereklyebeszerző egyházfikat, hogy válasszanak maguknak a rengeteg szent tárgy közül.

A Szent Cecília templom Rómában Forrás: wikimedia.org

Miközben a szóba jöhető szent tárgyak között válogattak, a nap éppen megvilágított egy koponyát, amelyről kiderült, hogy Szent Lúciusz fejereklyéje. (A Lúciusz név latinul fényt jelent, így a papok úgy gondolták, égi jellel van dolguk). Egyikük később azt állította, hogy Szent Lúciusz megjelent neki álmában, és kijelentette, csakis ő lehet az új katedrális védőszentje - így a követek az új ereklyével visszaindultak Roskildébe, hogy új, méltó nyughelyére vigyék a római katolikus egyház 22. pápájának megszentelt földi maradványát.

A mártír pápa

A 205 körül született Szent Lúciusz nyolc hónapig ült Szent Péter trónusán, 253 június 25-től 254 március 5-én bekövetkezett mártírhaláláig. Elődjét Traianus Decius császár ( uralkodott 249 és 251 között) idején száműzték, és felszentelése után ő is hasonló sorsra jutott az egyháztörténet egyik legvéresebb keresztényüldözésének következményeként,

Traianus Decius császár uralkodása alatt, a III. század közepén volt az egyik legvéresebb keresztényüldözés Forrás: wikimedia.org

A szenátori rendből származó Decius a III. század válságát jórészt a kereszténységnek tudta be; a megoldást a régi római erényekhez visszatérésben, és az új vallás, a klasszikus római értékekre veszélyesnek tartott kereszténység felszámolásában látta. Valerianus (253-260) amikor elnyerte a császári bíbort, eleinte türelmesebb politikát folytatott a keresztényekkel szemben; ennek hatására Szent Lúciusz száműzetését is megszüntették.

Valerianus uralkodása alatt halt mártírhalált Róma 22. püspöke Forrás: wikimedia.org

Lúciusz rövid regnálása alatt szembekerült Novatinus ellenpápával, a deciusi keresztényüldözés idején hitüket megtagadó keresztények bűnbocsánatának kérdésében. A viszonylagos béke nem sokáig tartott, és amikor Valerianus is keresztényellenes intézkedéseket hozott, az újabb üldözésnek 254 március 5-én Szent Lúciusz is áldozatául esett.

Az elveszett koponya

A koponyát hosszú évszázadokon át egy díszes hermában őrizték a katedrálisban, később átszállították a Dán Nemzeti Múzeumba. 1908-ban visszakerült a katolikus egyházhoz, és Koppenhágában, a St. Ansgar katedrálisban helyezték el. (Dániában különös tisztelet övezi a szent pápát, így többek között magának a fővárosnak, Koppenhágának is Szent Lúciusz a védőszentje.)

A Dán Nemzeti Múzeum épülete Koppenhágában Forrás: wikimedia.org

Úgy tűnik azonban, hogy a múzeum és a katedrális között valami történhetett az ereklyével, egy friss kutatás szerint ugyanis a Koppenhágában kiállított koponya korántsem Szent Lúciusz ereklyéje.

Király vagy pápa?

Az Aarhusi Egyetem tudósai Jan Heinemeier vezetésével megvizsgálták Szent Lúciusz pápa állítólagos koponyáját - a norvég kutató ugyanis úgy gondolta, hogy az ereklyét összekeverhették Sigurd Jorsalfarers norvég király koponyájával, amit ugyancsak a Dán Nemzeti Múzeumban őriztek az 1800-as évekig, amikor is átadták az Oslói Egyetemnek.

Szent Luciusz koponyája az ereklyetartó hermában Forrás: wikimedia.org

Mindkét koponyának ugyanaz volt a múzeumi leltári száma, így Heinemeier úgy döntött, szénizotópos kormeghatározásnak veti alá a maradványokat: Jorsalfarers ugyanis 1090 körül született, és 1130-ban halt meg, míg Szent Lúciusz 205 környékén látta meg a napvilágot, és 254-ben római pallostól vesztette életét. A vizsgálat megállapította, hogy a Szent Lúciusznak tudott koponya a 340-431-ig tartó időszakból származik, ez pedig azt jelenti, hogy nem lehetett sem a norvég királyé, sem pedig a szentéletű pápáé.

Római ismeretlen

A C14 alapú kormeghatározás mellett Karin Frei archeológus és geológus a csontokban található stroncium mennyiségét vizsgálta - ez azért fontos, mert ennek segítségével az is behatárolható, hogy hol élt a kérdéses személy. Az első vizsgálati eredmények alapján a Szent Lúciusznak hitt ember valószínűleg Rómában élhetett, és a 3-4. században halt meg. Rómában ebben az időszakban katakombákban temetkeztek a keresztények, ahol kiváló állapotban maradtak fenn az emberi maradványok.

A szarkofág rejtélye

Per Kristian Madsen, a Dán Nemzeti Múzeum igazgatója szerint az a legegyszerűbb út annak végső eldöntéséhez, hogy kihez tartozhatott a koponya, ha felnyitják az állítólag hozzá tartozó test koporsóját a Szent Cecília templomban Rómában.

Roskilde katedrálisa Forrás: wikimedia.org

Ha a szarkofágból hiányzik a koponya, akkor érdemes tüzetesebb vizsgálatnak alávetni a csontokat is, ha pedig nem, akkor továbbra is rejtély marad, ki volt egykor a Szent Lúciusznak tulajdonított fejereklye valódi gazdája.