„Idén már mintegy 940 partra vetődött oroszlánfóka, többségében borjú szorult rá a tengeri emlősökkel foglalkozó kaliforniai központok segítségére” - mondta Justin Viezbicke, az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) illetékes munkatársa.
Ez jóval több az áprilisig korábban szokásos 240 esetnél, és a kutatók úgy vélik, hogy a kétségbeesett és lesoványodott kicsinyek idejekorán hagyják el a dél-kaliforniai oroszlánfóka-kolóniákat, hogy élelmet szerezzenek maguknak, miután az anyjuk nem tért vissza időben a vadászatról, hogy megetesse őket.
Shawn Johnson, a tengeri emlősöket vizsgáló sausalitói központ munkatársa szerint negyven éve nem volt példa ekkora számú borjú kisodródására az év ezen időszakában. A partra vetődések azért szokatlanok, mert a tavaly júniusban született borjaknak nagyjából májusig kellene az anyjukkal maradniuk.
A műholdas adatok szerint az anyaállatok a hagyományos vadászterületeken kutatnak táplálék után, de valószínűleg a szokásosnál hosszabb periódusokat töltenek távol - mondta Sharon Melin, a NOAA Seattle-i laboratóriumának biológusa. A halpopulációkat valószínűleg egy 100 méter mélyen - Alsó-Kalifornia és az Aleut-szigetek között - húzódó óceánréteg zavarja meg, amely 2-5 Celsius-fokkal melegebb az ilyenkor szokásosnál.
A jelenséget a gyenge északi és erős déli szelekkel járó időjárási minták okozzák, amelyek a normálisnál melegebb környezeti feltételeket teremtenek. Azt egyelőre nem tudni, hogy a 300 ezres oroszlánfóka-populációból hány egyed fog elpusztulni partra vetődés miatt. 2013-ban a még szoptatott borjak mintegy 70 százaléka veszett így oda.
Melin szerint a San Miguel szigeten februárban megfigyelt borjak testtömege 44 százalékkal az átlag alatt volt héthónapos korukban, ez a legalacsonyabb az adatok 1990-es években megkezdett mérése óta. A partra vetődött borjak többségét Dél-Kaliforniában észlelték, de az állatok egyre északabbra haladnak, így akár Oregon és Washington államban is felbukkanhatnak.