A jelenséget kólibaktériumnál (Escherichia coli) figyelték meg, de a több egyetem szakembereiből felállított német kutatócsoport szerint más baktériumfajoknál is előfordulhat. A mikrovilágban a tápanyagokkal kapcsolatos cserebere nem ismeretlen fogalom, a folyamat általában a következőképpen zajlik.
Az egyik baktérium a körülötte található vizes közegbe tápanyagot enged. Egy másik közeli baktérium felveszi ezt a tápanyagot, és talán cserébe hasonló módon viszonozza a szívességet. A módszer azonban lehetőséget ad a tolvajlásra, amit egy harmadik fél könnyen kihasználhat.
Itt jön képbe a nanocső, amelyet a kutatók csupán néhány alkalommal tudtak eddig az élővilágban megfigyelni. A biológusok véleménye szerint az is elképzelhető, hogy a „csövezés” egy általánosabb túlélési stratégia a mikrobák körében.
Nem mindenki képes rá
A kutatócsoport kísérleteiben a kólibaktériumok egy másik fajtól (Acinetobacter baylyi) kértek segítséget. A kérő baktérium maga is küldött némi táplálékot a csövön keresztül az Acinetobacter felé. Az Acinetobacter baylyi egyedei ugyanakkor még éhesen is képtelenek voltak a csőképzésre, így nem tudtak egymással élelmet cserélni. A tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg.