A Kent grófsági önkormányzat archívumában Dr. Mark Bateson levéltáros nem a Magna Chartát, hanem az erdőkről szóló kiváltságlevelet (Carta de Foresta) kereste – ezt az oklevelet még a fiatal III. Henrik brit király írta alá.
A Magna Charta kísérőjeként számon tartott dokumentum az anglo-norman erdők helyzetéről ítélkezik, számos rendelkezése évszázadokig hatályban volt. 1217. november 6-án állították ki, majd 1225-ben megújították, végül 1297-ben a Magna Charta kísérődokumentumává nyilvánították a Confirmatio Cartarum keretein belül. Bateson, azon túl, hogy megtalálta Sandwich város kiváltságlevelét, egy viktoriánus vendégkönyvben rábukkant a Magna Charta eredeti, de súlyosan megrongálódótt példányára is.
Bár a dokumentum nagyon rossz állapotban van – a szöveg egyharmada hiányzik, a papírt nagy mennyiségű víz érhette, és a királyi pecsét is hiányzik –, még így is 10 millió fontra, vagyis több mint 4 milliárd forintra becsülik értékét.
Ez a példány azért ilyen fontos, mert együtt jár a kiváltságlevéllel – ezt a két dokumentumot együtt ezen kívül csupán az Oxfordi Oriel College őrzi. Sophie Ambler, a Magna Charta Projekt egyik kutatója a LiveScience-nek elmondta, hogy a British Múzeum egyik alkalmazottja tette a vendégkönyvbe az oklevelet, még a 19. század végén.
Nicholas Vincent professzor, a Kelet-Angliai Egyetem középkori történelem-specialistája kérte meg Dr. Batesont a kiváltságlevél felkutatására – szerinte a most megtalált Magna Charta óriási felfedezés, mivel lassan bizonyossá válik, hogy jóval szélesebb körben terjesztették, mint eddig hittük, és legalább 50 katedrálisba küldhették ki egy-egy példányát, szerte Angliában.
Ez a 24. Magna Charta, amiről tudomásunk van – Vincent professzor azonban úgy véli, hogy még lehet néhány felfedezetlen példány különböző archívumok mélyén.
Földnélküli János (1167-1216) angol király 1215. június 15-én bocsátotta ki a modern alkotmányok alapjának tartott Magna Chartát.
Azért foglaltatta írásba a nemesek jogait, hogy lecsillapítsa a bárók lázongását a súlyos adóterhek és despotikus uralkodása miatt. Gyakran említik egy lapon a magyar 1222-es Aranybullával, amely a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb törvényeként a megszületését követő későbbi századokban hivatkozási alap volt a rendi szabadság védelmében.
A most megtalált oklevelet az 1300-as években I. Eduárd uralkodása alatt bocsátották ki. A most felfedezett példánnyal együtt hét Magna Chartát ismerünk a 14. századból.