A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
1
HUNMagyarország
09:00KézilabdaBrazília-Magyarország
HUNPongrácz Bence
10:30CselgáncsIsmael Alhassane-Bence Pongracz
HUNPásztor Flóra
10:55VívásFlora Pasztor-Jacqueline Dubrovich
HUNAndrásfi Tibor
12:50VívásRuben Limardo-Tibor Andrasfi
HUNFucsovics Márton
13:30TeniszMarton Fucsovics-Rafael Nadal
HUNMarozsán Fábián
15:00TeniszFabian Marozsan-Ugo Humbert
HUNHámori Luca
17:22ÖkölvívásGrainne Walsh-Ana Hamori
HUNMagyarország
19:30VízilabdaFranciaország-Magyarország
NyílNyíl

Halálos baktérium szabadult ki egy amerikai kutatóközpontból

halálos baktérium
Burkholderia pseudomallei
Vágólapra másolva!
Veszélyes és gyakran halált okozó, bioterrorizmusra is felhasználható baktérium szabadult ki tavaly egy Louisiana állambeli főemlőskutató-központ szuperbiztonságosnak tartott laboratóriumából – jelentette helyi idő szerint vasárnap a USA Today című napilap.
Vágólapra másolva!

A hatóságok az újság szerint azt mondták, hogy az incidens miatt a lakosságot semmilyen veszély nem fenyegeti, bár a szennyezés kiterjedését egyelőre nem ismerik.

Jelenleg azt vizsgálják, miként kerülhetett ki a baktérium a tulane-i nemzeti főemlőskutató-központ laboratóriumából, ahol a szakemberek a kórokozó elleni védőoltás kifejlesztésén dolgoznak. Az incidens miatt – amely 2014 novemberében vagy még korábban történhetett – a projektet ideiglenesen felfüggesztették.

A kutatóközpont mintegy 80 kilométerre található az Egyesült Államok déli részén lévő szövetségi állam legnagyobb városától, New Orleanstól.

Bioterrorizmusra is alkalmas kórokozó

A szóban forgó mikroorganizmus neve latinul Burkholderia pseudomallei vagy más néven Whitmore-bacilus. Elsősorban Délkelet-Ázsiában és Ausztrália északi részén fordul elő, és a szennyezett talajjal vagy vízzel való közvetlen érintkezés útján kerülhet emberre és állatra. Azok közé az anyagok közé sorolják, amelyeket bioterrorizmusra lehet felhasználni.

Burkholderia pseudomallei Forrás: Gavin Koh \ Wikimedia Commons

A hatóságok közölték, hogy a baktériumot nem észlelték a kutatóközpont területén, ugyanakkor tavaly novemberben megfertőződött négy rhesusmajom (rhesusmakákó), amelyeket a külső, bekerített részen őriztek, de egyszer sem használták őket a vakcina kifejlesztését célzó kísérletek során. A USA Today szerint a megbetegedett állatok közül kettőt elaltattak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a majmok feltehetőleg akkor kerülhettek kapcsolatba a baktériummal, amikor a komplexum állatkórházában kezelték őket.

Januárban egy szövetségi ellenőr betegedett meg 24 órával az után, hogy felkereste a tulane-i központot, de elképzelhető, hogy még a látogatás előtt támadta meg szervezetét a baktérium, ugyanis előzőleg külföldi kiküldetésen volt.

Andrew Lackner, a kutatóközpont igazgatója elmondta, hogy eddig a létesítmény területéről vett 39 talaj- és 13 vízmintát vizsgáltak meg, de egyikben sem fedezték fel a baktérium nyomait. A USA Today szerint azonban ennyi minta tesztelése kevés a kórokozó kimutatásához. A napilap úgy tudja, hogy a központ illetékesei szükségesnek ítélték meg a vizsgálatok folytatását. "Rendkívül komolyan vesszük a történteket. Ez az egész nagyon nyugtalanító számunkra" – hangsúlyozta Lackner.

Richard Ebright, a New Jersey-i Rutgers Egyetem egyik biológiai biztonsági szakértője az újságnak nyilatkozva azt mondta: "nagyon aggasztó" az a tény, hogy nem tudják megállapítani, miként következhetett be a baktérium szétterjedése.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!