Hatalmas felfedezésnek számított, amikor 2012-ben az Alpha Centauri kettős csillagrendszer kisebb napja, az Alpha Centauri B körül keringő exobolygót találtak.
Az Alpha Centauri Bb jelű exobolygó azonban túl közel kering központi csillagához, ezért valószínűtlen, hogy bármilyen élet lehessen a felszínén.
A felfedezésének az adott jelentőséget, hogy ez a hozzánk legközelebbi földszerű bolygó, amelynek alig 4,3 fényév a távolsága.
A Cambridge-i Egyetem kutatói Brice-Oliver Demory vezetésével azonban úgy gondolták, hogy nincs elég bizonyíték az Alpha Centauri Bb létezésére.
„Ha bárkit megkérdezel, aki exobolygókkal dolgozik, mindenkinek más véleménye lenne arról, hogy létezik-e vagy sem” – nyilatkozta a New Scientistnek a kutató. Az Alpha Centauri Bb-t a sugárirányú gyorsulás mérési adatainak elemzésével fedezték fel.
Az Alfa Centauri Bb keringési ideje mindössze három földi napnak felel meg. A központi csillaghoz való szoros közelsége miatt, a kőzetbolygó felszíne olvadt lávamezőhöz lehet hasonló. A számítások szerinti 1200 Celsius-fok körüli felszíni hőmérsékletet egyetlen életforma sem lenne képes elviselni.
Demory és kollégái a Hubble űrteleszkóp segítségét vették igénybe, hogy megvizsgálják, vajon tényleg létezik-e az Alpha Centauri Bb. A kutatók az Alpha Centauri B fényében mutatkozó apró, periodikus változásokat keresték. Amikor a bolygó elhalad a napja előtt, a takarás igen érzékeny műszerekkel kimutatható fénycsökkenést eredményez a központi csillag fényében.
A Cambridgei Egyetem kutatói 2013-ban és 2014-ben összesen 40 órán át vizsgálták az Alfa Centauri Bb pályáját. 2013-ban kicsit hosszabb áthaladást mértek, 2014-ben pedig nem is észlelték a bolygót. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg nem úgy mozgott a napja előtt, hogy az észlelhető legyen a Földről.
A 2013-as mérések pedig egy újabb, Földhöz hasonló bolygó létezésére utalnak, amely kissé távolabb kering az Alpha Centauri B-től, mint a Bb, de még mindig olyan közel, hogy a forróság miatt valószínűtlen az élet a felszínén.
Egyelőre nem tudunk túl sokat az új bolygóról – annyi biztos, hogy 20,4 napig tart rajta egy év, (ennyi idő alatt kerüli meg központi csillagát) és rettenetesen forró. Az, hogy rábukkantak a Bb „ikertestvérére”, megerősíti azt a feltételezést, hogy további exobolygók is létezhetnek a kettős csillagrendszerben – akár valamelyik naptól olyan ideális távolságra, hogy potenciális alkalmasak legyenek az élet hordozására.
Amennyiben sikerülne az Alfa Centauri rendszerében a központi csillagoktól távolabb keringő további földszerű égitesteket felfedezni, könnyen lehetséges, hogy azok már a Goldilocks-zónán, vagy más néven lakhatósági zónán belül keringő bolygók lennének.
A csillagászok eddig több mint 2000 exobolygót vettek nyilvántartásba. Az eredmények azt mutatják, hogy egy-egy távoli naprendszer a sajátunkhoz hasonlóan, akár több bolygóval is rendelkezhet.