Pontosabban meghatározták Kisláb korát

Kisláb koponyája (Australopithecus prometheus)

Mintegy 3,67 millió éves lehet Kisláb, az 1990-es években Dél-Afrikában felfedezett apró termetű "majomember" - derítették ki amerikai és dél-afrikai tudósok új kormeghatározási módszert alkalmazva.

"Kisláb kora régóta erősen vitatott" - mondta Darryl Granger, az indianai Purdue Egyetem geológusa, aki a kutatások eredményéről a Nature című szaklapban tett közzé tanulmányt. A vizsgálatok szerint a Johannesburg közelében található Sterkfontein barlangrendszerben felfedezett Kisláb, az Australopithecus prometheus faj tagja nagyjából egy időben élhetett az Australopithecus afarensisszel, azzal a fajjal, amelynek leghíresebb, Lucy névre keresztelt fosszíliáját Etiópiában találták meg. A két fajban majomszerű és emberi jellegzetességek keverednek, de eltérő vonásokkal rendelkeznek.

Lucy később élt

Granger Kisláb korának meghatározásához 11 kőzetmintát elemzett a szinte teljesen fennmaradt csontváz körüli területről a Sterkfontein-barlangrendszerben.

A felfedezésből fontos következtetéseket lehet levonni az emberi faj ősei közötti evolúciós kapcsolatokat illetően. A most élő emberi faj, a Homo sapiens durván 200 ezer éve jelent meg, az emberi nem (Homo) korai tagjainak megjelenése több mint kétmillió évvel ezelőttre tehető. Az emberi nemet az emberi családfán más fajok előzték meg, köztük az Australopithecus nem különböző képviselői.

Lucy fajának, az Australopithecus afarensisnek a tagjai kortársai voltak Kislábnak, noha maga Lucy nála 500 ezer évvel később élt.

Kisláb koponyája (Australopithecus prometheus) Forrás: Jason Heaton

Nőstények voltak

Lucy és Kisláb is nőstények voltak. Ron Clark és Kathy Kuman, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem paleoantropológusai szerint Kisláb fajának képviselői sokkal nagyobbak és magasabbak voltak Lucyénál, gorillaszerű arccal, mászáshoz használható nagyon erős, az emberéhez hasonló arányú kezekkel bírtak. Kisláb korának új meghatározása arra világíthat rá, hogy nem Lucy faja volt az egyetlen, amelyből idővel kifejlődhettek az emberi családfa későbbi tagjai.

"Az a tény, hogy legalább két Australopithecus faj élt egy időben Afrika két különböző részén 3,67 millió évvel ezelőtt, felveti a kérdést, hogy vajon hány más faj lehetett még, amelyeket eddig nem fedeztünk fel" - világított rá Clark és Kuman.

Az alig egy méter magas Kisláb annak idején egy húszméteres gödörbe zuhant, valószínűleg miközben egy ragadozó elől menekült. Az évek során a maradványok természetes módon mumifikálódtak, több mint tízméternyi üledék és kőzet rakódott rájuk, mígnem 1997-ben felfedezték őket.