A föld legszárazabb térségében is van élet

A föld legszárazabb térségében is létezik élet - bizonyították chilei kutatók, akik eredményeiket az Environmental Microbiology Reports című szaklapban mutatták be.

A Mars-kutatáshoz is ideális terep lehet

Több mint egy évtizeden keresztül az Atacama-sivatagban fekvő Yungay elhagyott bányaváros és környéke számított a világ legszárazabb helyének, ahol a feltételek közelítettek a mikrobiális élet szárazságküszöbéhez. A chilei kutatócsoport talált egy új helyszínt, a Maria Elena South (MES) elnevezésű régiót, ahol a körülmények még az egykori bányaváros térségénél is kedvezőtlenebbek - olvasható a PhysOrg hírportálon, a kutatást összefoglaló ismertetőben.

Az Atacama-sivatagban lévő régióban életképes mikroorganizmusokat talált a kutatócsoport Forrás: Armando Azua-Bustos

Dr. Armando Azua-Bustos környezetbiológus, a tanulmány első szerzőjének elmondása alapján a MES régióban a levegő relatív páratartalma mindössze 17,3 százalék, a talaj viszonylagos nedvességtartalma egyméteres mélységben csupán 14 százalék. Ezek az értékek megfelelnek a legalacsonyabb paramétereknek, amelyeket a Curiosity marsjáró mért a vörös bolygón, a Gale-kráterben.

"A marsi viszonyokkal vetekedő feltételek ellenére molekuláris és egyéb vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával találtunk életképes mikroorganizmusokat a talajban, vagyis létezik élet az Atacama-sivatag legszárazabb pontján"

- emelte ki Dr. Armando Azua-Bustos, aki 12 éve folytat kutatásokat a térségben.

Mivel a MES régióban uralkodó viszonyok képezik le a legpontosabban a marsi körülményeket, a chilei tudós szerint a terület modellként szolgálhat azokhoz az asztrobiológiai kutatásokhoz, amelyek célja kideríteni, hogy létezhet-e élet a vörös bolygón, s ha igen, milyen mikroorganizmusok képesek elviselni a zord körülményeket. Dr. Armando Azua-Bustos szerint ezen a terepen lehetne tesztelni a marsi kutatásokhoz konstruált berendezések, robotok következő nemzedékét. Mivel a MES régióban találtak mikrobiális életformákat, a chilei kutató szerint érdemes lenne a sivatagi talajmintákat "bevizsgáltatni" a Curiosity mintaelemző műszeregyüttese, a SAM segítségével is.