A tudósokból, döntéshozókból és helyi közösségek képviselőiből álló csoportot a Londoni Zoológia Társaság (ZSL) karitatív szervezet vezeti - számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Frissen megjelent tanulmányuk a hajnani gibbon (Nomascus hainanus) megmentésének kulcslépéseit vázolja fel. A dél-kínai Hajnan sziget 20 négyzetkilométerén élő, csupán 25 egyedet számláló faj a leginkább veszélyeztetettek közé tartozik.
A hajnani gibbonok utolsó élő populációja mindössze három csoportból áll. Elszigeteltségük és egyedszámuk kicsinysége miatt kihalásuk veszélye igen nagy, ez lehet az első majomfaj, amelyet az emberi tevékenység pusztít ki.
A hajnani gibbon
A hajnani gibbon kizárólag a kínai Hajnan szigeten fordul elő, az egyik leginkább veszélyeztetett gibbonfaj. Az 1950-es években még 2000 példány élt a szabadban, ez mára 25-re csökkent.A hajnani gibbonok jövőjének biztosítása az egyik legfőbb globális prioritás az emlősök fajfenntartásában, a megfelelő lépéseket még nem késő megtenni - vélte Samuel Turvey, a ZSL kutatója, a csapat egyik vezetője, aki reméli, hogy a jövőben a gibbonra az állatvédelem sikertörténeteként hivatkoznak majd.
Megóvásuk negyven alapvető lépése közé tartozik többek között a megmaradt egyedek megfigyelésének javítása, életterük növelése azzal, hogy az őserdőfoltok között fás hidakat hoznak létre, valamint az élőhelyüket érintő emberi tevékenység csökkentése.
Az 1950-es években még több mint kétezer hajnani gibbon élt. A vadászat, az erdőirtás és a gumiültetvények megtizedelték a számukat, az 1980-as évekre mintegy harmincan maradtak. Bár a kínai törvények ma már őket is, élőhelyüket is védik, az ember továbbra is veszélyt jelenhet, és az őserdő feldaraboltsága gátat szabhat a populáció növekedésének. Egy tájfun vagy járvány szintén kiirthatja a kis közösséget.