Közép-Ázsia ikonikus patása, a szajga, vagy más néven tatárantilop (Saiga tatarica) már eddig is súlyosan veszélyeztetett fajnak számított az orvvadászat miatt. 1990-ben még milliószámra lehetett találni szajgákat az eurázsiai sztyeppéken, a legutóbbi (2014-es) adatok alapján azonban már csak nagyjából 250 ezer példány él, többségük Kazahsztánban.
A szajgák május 10. óta pusztulnak tömegesen egyelőre rejtélyes okok miatt. Az első híradások 27 ezer elhullott egyedről számoltak be, azóta pedig az amúgy is ijesztő számok tovább emelkedtek: a kazah Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint 85 ezer állat pusztult el, nem hivatalos becslések azonban ezt a számot 120 ezerre teszik.
Az egész rendkívül drámai és nyomasztó”
– mondta Richard Kock, a brit Royal Veterinary College egyik állatorvosa a New Scientist magazinnak. „Ilyen mértékű halálozást még sohasem láttam, a pusztulás minden megbetegedett felnőtt állatot és borjút érint. A fő tünetek közé tartozik a hasmenés és a légzési nehézség” – mondta az állatorvos.
A kazah kollégák által gyűjtött szövetminták alapján Kock és csapata három lehetséges okot jelölt meg. Az egyik egy bivalyokat is pusztító bakteriális fertőzés (hemolitikus septicaemia), A másik – kevésbé valószínű – lehetőség egy szúnyogok által terjesztett vírusos megbetegedés (epizootikus haemorrhagiás betegség). A harmadik opció a mérgezéses állapot, amelyet a Clostridium nemzetségbe tartozó baktérium okoz.
Természetesen további laboratóriumi vizsgálatok szükségesek az egyértelmű következtetések levonásához”
– foglalta össze Kock.
Az hogy ennyi állat hullott el egyszerre, az állatorvos szerint arra vezethető vissza, hogy a térségben élő nőstények mindannyian egy hét alatt borjaztak, ideális körülményeket teremtve a betegség anyaállatok és kicsinyek közötti terjedéséhez.