A tudomány jelenlegi állása szerint az embereknél, csimpánzoknál, és egy rágcsálónál (Sprague-Dawley patkány) ragadós az ásítás. 2008-ban az is kiderült, hogy a kutyákat ásításra ingerli, ha gazdájuktól látják a viselkedést. Andrew Gallup, a New York Állami Egyetem kutatója kollégáival most első alkalommal mutatta ki, hogy az emlősökön kívül más állatoknál is megfigyelhető ez a tulajdonság.
Az egyébként is társas élőlényeknek számító hullámos papagájok (Melopsittacus undulatus) vizsgálatához két kísérletet is elvégeztek a kutatók. Az elsőben a madarakat egymással szomszédos kalitkába helyezték el. A kalitkák egy részét falakkal választották el egymástól, másik részüknél azonban nem akadályozták az állatokat, hogy lássák egymást. Utóbbi körülmények között öt percen belül a papagájok háromszor többet ásítottak, ha szomszédjuktól is ezt látták.
A második kísérlet alkalmával a madaraknak videofelvételeket mutattak ásító és nem ásító fajtársakról. Minden egyes papagájra átragadt a viselkedés, ha az ásítozó fajtársat nézte a felvételen, a másik esetben azonban csak a madarak kevesebb, mint 50 százaléka „nyitotta nagyra” a csőrét.
„Idáig csak néhány, szociálisan fejlett fajnál bizonyították az ásítás ragadósságát” – mondta Gallup a New Scientist magazinnak. „A mostani kísérlet az első, hogy ezt a tulajdonságot az emlősökön kívül madaraknál is kimutattuk” – tette hozzá a kutató.
Egyelőre tudományosan nincs tisztázva, hogy pontosan mi az ásítás funkciója, az azonban biztos, hogy a jelenség bizonyos tulajdonságaiban eltér az egyes fajok esetében. „Az emberek és a csimpánzok könnyebben elkapják az ásítást, ha olyantól látják a viselkedést, akit ismernek, kutyakölyköknél, és a papagájoknál azonban hasonlót nem figyeltek meg. A különböző fajoknál az ásítás ragadóssága valószínűleg különböző célokat szolgálhat” – mondta Ramiro Joly-Mascheroni, a brit City University London kutatója, aki korábban kutyák esetében tanulmányozta az ősi reakciót.
Gallup szerint az ásítás ragadóssága a papagájoknál az empátia alapformáinak jelenlétét látszik igazolni. Más kutatók ezzel nem teljesen értenek egyet és inkább az utánzásra való hajlamnak tulajdonítják a cselekvést. Gallup ennek ellenére további vizsgálatokat szeretne, amelyben különböző állatfajok empatikus képességeit tanulmányozná. Az eredményeket az Animal Cognition című folyóiratban publikálták.