Hadseregre van szükségünk

"A vírus-terjedés lelassításának legjobb módja jelenleg az úgynevezett társas-távolságtartás....Úgyhogy ha tehetitek, csináljátok azt amit én, én ne menjetek nyilvános helyekre..."

Jane Goodall legújabb könyve, A remény magvai kapcsán érkezett Magyarországra. A híres csimpánzkutató azonban most nem az állatokról, hanem a génmódosított növények jelentette problémáról beszélt Dr. Urs Niggli professzorral közös előadásán, mindenkit felszólítva, hogy vegye fel a harcot ezek elterjesztése ellen.

A világ talán leghíresebb csimpánzkutatója, a 81 évesen is aktívés energikus Jane Goodall a nevét viselő intézet jóvoltából Magyarországra látogatott – kivételesen azonban nagyon keveset beszélt imádott csimpánzairól, ezúttal inkább a növények, azon belül is a génmódosított élelmiszerek felé fordította figyelmét.

Jane Goodall magyarországi előadásán mutatja be legújabb könyvét, A remény magvait Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Egyesített erőkkel a GMO ellen

Az angol etológus, antropológus és primatológus az 1960-as évek óta foglalkozik a csimpánzok életével, mostanában azonban a bolygót fenyegető egy másik veszély, a génmódosított élelmiszergazdálkodás felé fordítja figyelmét. Itthon Dr. Urs Niggli professzorral, a svájci Biogazdálkodási Kutatóintézet vezetőjével karöltve tartott előadást a MOM Kulturális Központban arról, hogy miért károsak ezek a GMO növények, és mit tehetünk ellenük mi, civilek.

Jane Goodall kalandos élete

Jane Goodall Ph.D., DBE, a Jane Goodall Intézet alapítója, az ENSZ békenagykövete egy dél-angliai kisvárosban született, és már gyerekkorában állatokkal szeretett volna foglalkozni. 1960-ban repült először Afrikába, a Gombe Nemzeti Parkba, ahol Louis Leakey antropológus támogatásával csimpánzokat tanulmányozott. Több fontos tudományos felfedezés is a nevéhez köthető: például az, hogy a csimpánzok is eszközöket használnak, és képesek különösen kegyetlen és agresszív viselkedésre egymás között. Az 1980-as évek közepe óta Dr. Goodall már nem terepen, hanem a világot járva dolgozik: előadásokat tart a csimpánzokról és a fenntartható fejlődésről, valamint újabban a génmódosított növények veszélyeiről is.

A növényvédők előtti korszak

Gyerekkoromban nyaranta egy farmon dolgoztam – még arról az időszakról beszélek, amikor minden farm bio volt

– kezdte előadását egy kis nosztalgiával Dr. Goodall. – „Jóval azelőtt, hogy különböző növényvédő szereket és gyomirtókat használtak volna a földeken. Igaz, az elültetett krumpli jó részében kukacok tanyáztak, de ezeket megetettük a csirkékkel, és még így is bőven elég egészséges növény maradt számunkra.”

Jane Goodall ezúttal a génmódosított élelmiszerekről beszélt a nagyközönségnek Magyarországon Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Bio káposztafarm az udvaron

Ezekből a tapasztalatokból indult útjára Dr. Goodall Roots & Shoots elnevezésű közösségi kezdeményezése, amely a fiatalabb generációt vonja be a globális fenntarthatósági problémák helyi szintű megoldásába. Az 1991-ben indult Roots & Shoots tevékenysége három pilléren áll: az emberek, állatok és a környezet helyzetének jobbá tétele a legfőbb cél. A ma már 150 ezer tagot számláló egyesületben a fiatalok különböző feladatokat kapnak, hogy saját közösségükben (otthon, iskolában, barátok között) dolgozzanak az embereket, állatokat és környezetet érintő problémák megoldásán.

Az egyik csoport például bio-káposztafarmot létesített az iskolája udvarán

– mondta el Dr. Goodall.

Madarakat is gyilkolhatnak a gyomirtók

A világhírű etológus Harvest for Hope című könyve írása közben találkozott a gyomirtók és növényvédő szerek használatának problémáival. „Minél többet tanultam ezekről, annál inkább elborzadtam” – fejtette ki. Ezek a szerek nem csak a környezetre vagy az emberi szervezetre veszélyesek, de a különböző állatfajok számára is károsak.

Főleg a rovarokat, és az ezekkel táplálkozó madarakat érintik a káros következmények.

Szarvasmarha okozta klímaváltozás

Dr. Goodall könyve megírása közben találkozott először az intenzív hústenyésztés következményeivel is. A megnövekedett hússzükségletet kielégítendő a szarvasmarhákat például antibiotikumokkal kezelik, hogy ellenállóbbak legyenek a fertőzésekkel szemben. Így egyre kevesebb jószág hullik el, viszont az általuk kibocsátott metán mennyisége növekszik, ez pedig a légkörbe kerülve elősegíti a globális felmelegedést.

Jane Goodall Chilében Forrás: AFP/Hector Retamal

Büszkék lehetünk, hogy nálunk nincs GMO

„Büszkék lehetnek, hogy Magyarország nem engedi be a génmódosított élelmiszereket az országba” – jegyezte meg Dr. Goodall. – „Én úgy gondolom, hogy ezek igazi veszélyt jelentenek ránk nézve. Mindannyiunknak elmondják, hogy semmi baj nincs a génmódosított alapanyagokkal, a mezőgazdálkodásban évszázadok óta gondos tenyésztés segítségével módosítják a növények genetikáját. Ez azonban teljesen más.

Ezúttal teljesen más géneket injekciózunk a különböző fajokba. Akad olyan növény, amelyet medúzagénekkel oltanak be.

Dr. Goodall szerint soha nem bizonyították be, hogy a génmódosított élelmiszerek nem károsak az emberi szervezetre – sőt, több olyan kísérletet felsorolt, ahol állati kísérletek mutatták meg, milyen következményei vannak, ha csak ilyen alapanyagokból készült ételeket eszünk.

„Meglepi-e magukat, hogy amikor a génmódosított növényeket előállító vállalatok tudósai végzik az állatkísérleteket, azt állítják, hogy az állatoknak nincs semmi bajuk, a független kutatók szerint azonban mégis fokozott veszéllyel nézünk szembe? Főként az állatok immunrendszere, a szaporodószerveik, májuk és veséik sérülnek” – fejtette ki Dr. Goodall.

Aktivisták tüntetnek Los Angelesben a GMO alapanyagok ellen - az Egyesült Államok nem hajlandó megjelölni, mely élelmiszerekben használnak ilyeneket Forrás: AFP/Robyn Beck

Nagyobbak voltak a tumorok, mint a patkányok

Dr. Goodall a híres Séralini-féle kísérletekre célzott: ezek a Monsanto mezőgazdasági gigavállalat által készített felmérések eredményeit vizsgálták újra és egészítették ki. A Monsanto 2012-ben figyelte meg, milyen hatással van egy új génmódosított kukoricafaj, az NK603 a patkányok szervezetére: három hónapig ezzel etették az állatokat, majd megvizsgálták a változásokat.

Bár találtak különbséget a GM-mel etetett patkányok és a természetes kukoricát kapó állatok között, az Európai Ételbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint az eredmények „biológiailag nem voltak jelentősek”.

Gilles-Éric Séralini francia molekuláris biológus és kollégái is átnézték a kutatást, és ki is tágították: az állatokat két évig etették az NK603-as kukoricával. A patkányok testén hatalmas tumorok nőttek – sokszor nagyobbak, mint maguk az állatok.

Így festettek a patkányok a két éves kísérlet után - a vizsgált időtartam alatt az állatok táplálékának 11%-át tette ki az NK603 kukorica Forrás: Gilles-Éric Séralini

Séralini és kollégái munkáját azonban nem fogadta teljes tudományos egyetértés: túl kevés állatot alkalmaztak a kísérletben ahhoz, hogy lényeges következtetéseket levonhassanak a génmódosított kukorica hatásairól.

Ráadásul a vizsgálatokat Sprague-Dawley patkányokon végezték, ezek élettartama átlagosan két év, és kifejezetten hajlamosak a daganatokra.

A rovarok immunisak lesznek

Dr. Goodall szerint az sem megoldás, hogy a növényeket védőszerekkel oltjuk be – így ugyan nem szükséges permeteznünk őket, a rovarok és gyomnövények azonban egy idő után immunisak lesznek az alkalmazott növényvédőre, így újabb és újabb „koktélokat” kell majd kifejlesztenünk, hogy távol tartsuk őket.

Jane Goodall az 1980-as évek közepén abbahagyta a terepi munkát, azóta járja a világot, és előadásokat tart a legfontosabb globális problémákról Forrás: AFP/Javier Soriano

Fenntartható családi gazdálkodás

Csimpánzok a Gombe Nemzeti Parkban Forrás: Wikimedia Commons

Dr. Niggli és Dr. Goodall egyaránt úgy gondolják, hogy a jövő a biogazdálkodásban keresendő. Dr. Goodall Afrikában, a Gombe Nemzeti Parkban (ahol évtizedekig tanulmányozta a csimpánzokat) szembesült azzal, hogy ha a helyi családi farmok nem kapnak segítséget, felélik az erőforrásaikat és kivágják az erdőt, ezzel súlyosan veszélyeztetve a biodiverzitást. Goodall és kollégái létrehozták a TACARE programot, ez 12 gombei falu gazdaságának segít fenntartható módon termeszteni és tenyészteni. Ezek a családok nem pénzügyi segítséget kapnak: a TACARE résztvevői megmutatják nekik, hogyan tudják saját maguk fellendíteni a gazdaságukat anélkül, hogy újra és újra kifárasztanák a termőföldeket. Ezeken a területeken például nagyon jó minőségű kávé terem, sok falu erre építi túlélését.

Mit tehetünk mi?

A megoldás mindkét kutató szerint egyszerű: mi annyit tehetünk, hogy a kicsit drágább bio élelmiszereket vásároljuk.

Így a kidobott étel mennyiségét is csökkenthetjük – ha több pénzt adunk ki valamire, nagyobb eséllyel veszünk kizárólag annyit belőle, amennyire szükségünk van.

Dr. Goodall szerint már akár az esti vacsora alapanyagainak megválasztásánál is tehetünk valamit azért, hogy a génmódosított élelmiszerek továbbra se érkezhessenek be hozzánk.