A tollas dinoszauruszok közé sorolt oviraptoroszauruszokhoz tartozó állat késő kréta időszakból (99,6-65,5 millió évvel ez előtt) származó maradványait tárták fel a dél-kínai Csiang-hszi tartományban.
A részletekről a Scientific Reports folyóiratban számoltak be a kutatók.
Az oviraptoroszauruszok a tollas dinoszauruszoknak a kréta időszakban a mai Ázsia és Észak-Amerika területén élt csoportja volt. A csoportba pulyka nagyságú fajoktól a nyolc méteres óriásokig sokféle méretű állat tartozott. Közös jellemzőjük
a rövid, csőrös koponya, amelyen gyakran (de nem mindig) csontos taraj ült.
A most felfedezett fajt – amely a Huanansaurus ganzhouensis nevet kapta – a Kan-cso vasútállomás építkezési területén ásták ki.
A beszámoló szerint az állat különbözik a dél-kínai Nan-hsziong formációból származó többi oviraptoroszaurusztól.
A többi oviraptoroszauruszhoz hasonlóan a Huanansaurus koponyájának tetején is található taraj,
de eltérő állkapocsszerkezete másfajta táplálékszerző stratégiáról árulkodik.
A filogenetikai (törzsfejlődéstani) elemzés folyamán Csün-csang Lü (angolosan Junchang Lü) és munkatársai kimutatták, hogy az új faj a legközelebbi rokonságban a dél-mongóliai Omnogovi tartományban korábban felfedezett
Citipati osmolskae oviraptoroszaurusszal
áll.
Noha a lelőhelyeket nagyjából 3000 kilométer távolság választja el, a két faj közti hasonlóságok alapján a szerzők úgy vélik, hogy hasonló élőhelyeknek kellett léteznie egész Ázsián át a mezozoikum végén, és ez tette lehetővé az oviraptoroszauruszok nagymértékű elterjedését.