A New Horizons, amely a Plútót, holdjait és a Kuiper-öv néhány más objektumát hivatott vizsgálni, 2006. január 19-én startolt. Az űrszonda most már 16 millió kilométerre megközelítette a „célpontokat”, így a Földre visszaküldött képfelvételek is egyre jobb minőségűvé válnak.
Idáig négy, ember alkotta űreszköz is elhaladt már a Neptunusz mellett,
azonban egyiknek sem volt lehetősége arra, hogy közelebbről szemrevételezze a Plútót és holdjait.
Még az egyébként nagyra becsült Hubble képei is csak pixeles és homályos pontokként mutatták a távoli objektumokat.
A New Horizons azonban nevéhez méltóan valóban új horizontokat nyit meg az eddig elérhetetlen égitest kutatásában, így sok információt megtudhatunk majd a Plútó felszínéről, atmoszférájáról és számos más érdekességéről.
Négy és fél óra, mire elérjük
A Plútóról és legnagyobb holdjáról, a Charonról készült új felvételek – amelyek az űrszonda LORRI elnevezésű nagy felbontású kamerájával készültek – nem csak esztétikai és tudományos szempontból fontosak, hanem navigációs okokból is.
Az űreszköz már 4,8 milliárd kilométerre jár a Földtől, így a marylandi irányító központnak 4 és fél órába telik az utasítások elküldése.
Mindebből az következik, hogy a tervezett végrehajtásnál jóval korábban el kell küldeni a parancsokat az űrszondának – amikor tehát július 14-én a New Horizons 12 500 kilométerre megközelíti a Plútót, már nem lesz lehetőség az utólagos „simításokra”.
Éppen ezért az űrszonda évekkel ezelőtt, előre megírt parancsszekvenciákat fog lefuttatni.
Ezeknek az utasításoknak jelezniük kell, hogy a Plútó hol helyezkedik el az űreszközhöz képest, azaz merre irányítsa a készülék a műszereit.
Ahogy a New Horizons egyre közeledik a Plútóhoz, úgy frissítik folyamatosan a navigációval kapcsolatos információkat a tudósok.
Június elején például már szükség volt pályakorrekcióra, amivel elkerülték, hogy az eszköz a tervezettnél előbb érkezzen meg a közeli találkozási pontra.
Ha ez megtörtént volna, akkor most a szonda a törpebolygó és kozmikus társai helyett a nagy feketeséget fotózná.
A következő napokban a szakemberek azokat a parancsszekvenciákat fogják feltölteni, amelyek a történelmi „találkozás” lebonyolításában fognak kulcsszerepet játszani, emellett viszont az sem kizárt, hogy további pályakorrekcióra is szükség lesz.
A New Horizons is megerősítette a metán jelenlétét
Az új képfelvételek mellett egy további érdekességet is kaptunk a NASA-tól: a New Horizons metánt talált a Plútón.
Már eddig is tudtuk, hogy a Plútón metán van, de ezek a mostani küldetés legelső észlelései. Hamarosan megtudjuk, hogy vannak-e különbségek a metánjég megoszlásában a törpebolygó különböző részein”
– mondta dr. Will Grundy (Lowell Observatory in Flagstaff, Arizona), a New Horizons küldetés bolygókutatója.
A földi körülmények között gáz halmazállapotú, színtelen, szagtalan vegyületet szilárd formában eredetileg
1976-ban fedezték fel a távoli égitesten, földi távcsövek segítségével.
A tudósok elképzelései szerint a metán abból a csillagközi por- és gázfelhőből származik, amelyből egykor a Naprendszer született 4,5 milliárd évvel ezelőtt.