Stjepan Sucec gyanútlan kagylóvadászat közben bukkant rá Horvátországban, Zágrábtól 60 kilométerre a Kupa folyóban egy miocén-időszaki őscápa hatalmas fogára: a lelet arra enged következtetni, hogy az egykori óriásfogú cápa (Carcharodon/Carcharocles megalodon) teljes testhossza akár a 18 métert is elérhette.
A fogat a Zágrábi Természettudományi Múzeum geológusa, Drazen Japundzic azonosította.
Az óriásfogú cápa (Carcharodon/Carcharocles megalodon) a ma is létező heringcápa-alakúak rendjébe (Lamniformes) sorolt őscápafaj, amely a miocén időszak (23 millió évtől 5 millió évig) elején jelent meg a világóceánban, és a paleontológiai szakirodalomban többséginek tekinthető álláspont szerint 1,6 millió évvel ezelőtt halt ki.
( Néhány, a Csendes-óceán aljazatáról előkerült, viszonylag friss foglelet alapján
egyes kutatók a faj kihalását jóval közelebbre, néhány tízezer évvel ezelőttre teszik,
sőt - alá nem támasztott - kriptozoológiai feltételezések szerint egy kis egyedszámú maradvány populáció a dél csendes-óceáni térség mélyvizeiben fennmaradhatott.
Ezt a hipotézist az elmúlt száz évből származó néhány nem kellően dokumentált, ismeretlennek vélt, bálnaméretű cápa állítólagos észleléseire alapozzák.)
A Sucec által talált fog a faj kifejlődésének korai szakaszából való.
A megalodon a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) távoli rokona, neve ógörög nyelven „nagyfogút” jelent.
A fosszilis leletanyag alapján kozmopolita faj volt,
a miocén időszakban a Föld valamennyi melegvizes tengerében előfordult.
A magyarországi középső-miocén rétegekből, az úgynevezett bádeni-emeletből (16, 5 és 13 millió év között) előkerült megalodon fogak azt bizonyítják, hogy
a hatalmas ragadozó a hazánk területét ekkor elborító szubtrópusi Bádeni-tengerben is honos fajnak számított.
A megalodonok eltűnésének okára több teória létezik. Az egyik a kainozoikumi eljegesedés beköszöntével az óceán vizének lehűlésével magyarázza (a megalodon a trópusi vizeket kedvelte).
A másik teória szerint elfogyott a táplálék: a hatalmas táplálékigényű állat elsődleges élelemforrásainak egy része (egyes delfin- és bálnafajok) szintén kihaltak. Van olyan elmélet is, amely a nála fürgébb ragadozók megjelenésével magyarázza az így kialakult táplálékhiány miatti eltűnésüket.