Ha lehet különbséget tenni a déli és az északi félteke ege között, akkor sokak egybehangzó állítása szerint, a déli egyértelműen látványosabb, mivel a Tejút központi régiója magasabbra emelkedik.
Amennyiben ezt városi fényszennyezéstől távoli helyen szemlélhetjük, valóban lenyűgöző a fejünk fölé tornyosuló égbolt kupolája.
Az alábbi kép az egzotikusan hangzó, Új-Dél-Walesben található, Marrumbateman település mellet készült, amely egy emblematikus formájú, százéves korú eukaliptusz fa felett húzódó égi országút déli szakaszát ábrázolja.
A horizont felett a hozzávetőleg 30 kilométer távolságban fekvő főváros, Canberra fényei festik meg az eget, de a csillagok még így is szinte kézzelfogható távolságban ragyognak. A faágakon ülve, jobb oldalon a Szaturnusz fénylik, míg az égen feltűnnek a hazánk földrajzi szélességéről láthatatlan konstellációk, a Kentaurtól az Oltárig.
A csillagképek ismerői számára feltűnő lehet a magasban járó Skorpió és Nyilas „teljes alakos” megjelenése,
mivel tőlünk csak részben fedik fel magukat.
Letűnt korok hajósai számára valaha a Dél Keresztje mutatta a pólus égi helyzetét, mivel a túloldal nem rendelkezik olyan iránymutató csillaggal, mint számunkra a Sarkcsillag. A kis formáció, négy, ékszerként fénylő csillaga (a kép középpontjától balra felfelé), a tavasszal virágba boruló Namadgi Nemzeti park felett díszíti az eget, míg a látóhatár felett a Carina-köd vöröslik.
Ez utóbbit, a speciálisan csillagászati célra fejlesztett tükörreflexes kamera teszi láthatóvá a felvételen.
A NASA Deep Space Network projektje keretében, a Tidbinbilla területén működő rádiótávcsövek számos naprendszer-kutatási misszióban – Voyager, Galileo, Hubble, Cassini - jelentős szerepet vállaltak. Jelenleg, a tudományos intézmények mellett, egy bárki számára ingyenesen megtekinthető, űrkutatási bemutató központ is működik az intézményben.
Bár a nagyvárosok korántsem az asztrofotográfia ideális helyszínei, fényes égitestek együttállásai hálás témaként szolgálhatnak. A hamuszürke fénnyel kiegészült holdsarló és a Merkúr közelsége (a képen a Holdtól balra felfelé) gyönyörű látvány volt a főváros területén fekvő, esztétikusan kivilágított Ausztrál Nemzeti Könyvtár épülete felett.
A kertvárosias atmoszférájú Canberra korántsem ontja magából úgy az urbánus fényt, mint más világvárosok;
egy tiszta, hidegfront utáni éjszaka még a Tejút egy kis szeletkéje is feltűnt az égen.
Szeptember folyamán a fővárosban működő Brit Nemzetközösség Természettudományi Múzeuma a szerző asztrotájkép-kiállításának adott helyt, a Magyar Nagykövetség szervezésében. A tárlat hazánk éjszakai arcának bemutatására fókuszált, amely mellett még további, négy kontinensen készült fotográfiákat is prezentált az érdeklődő közönségnek.
Dr. Gruber Attila nagykövet a következőket mondta a megnyitó után: „Az izgalmasan berendezett kiállításon több kontinens nagykövetei csodálták a képeket. Még napokkal később is sokan emlegették a különböző diplomáciai rendezvényeken a kiállítás és az előadások sikerét, fotói nagyszerűségét. Ladányi Tamás előadásaival, kiállításával jelentősen öregbítette Magyarország jó hírét a Föld tőlünk legtávolabbi kontinensén: Ausztráliában."