A koppenhágai Happiness Research Institution (magyarra fordítva a beszédes Boldogság Kutatóközpont névre hallgat) több mint ezer (egészen pontosan 1095) dán önkéntessel végzett kísérletet a Facebookkal kapcsolatban: azt mérték meg, hogy miként különbözik azok hangulata, akik távol maradtak a legnagyobb közösségi oldaltól azokétól, akik minden nap lecsekkolták az üzenőfalukat.
A Facebook-mentes csoport 88%-a egy hét után arról számolt be, hogy boldognak érzi magát – igaz, a másik társaság 81%-a is ezt mondta magáról, a közösségi médiát hanyagolók viszont sokkal kevésbé érezték magányosnak magukat, sokkal
lelkesebbek voltak és könnyebben hoztak döntéseket.
Az általános jobb közérzetük annak volt köszönhető, hogy több időt töltöttek személyesen a családjukkal, a barátaikkal, és azt mondták, könnyebben sikerül koncentrálniuk is egy-egy napi feladatuk megoldására.
Nem nehéz megérteni, miért helyez felesleges stresszt az életünkre a közösségi média – főleg azok számára, akik nem tudják tudatosan kiszűrni, mi valódi, és mi nem.
A Facebookon az emberek egy mesterségesen fabrikált oldalukat mutatják, általában a negatívumok nélkül, ehhez nehéz mérni egy olyan életet, amiben akadnak rossz napjaink. "Ahelyett, hogy arra figyelnénk, nekünk mire van szükségünk,
arra fókuszálunk, hogy másoknak mennyi mindenük van
– írják a kutatásról született tanulmányban a szerzők.
„A Facebookon folyamatosan mások pozitív élettörténéseit látjuk, de legtöbbünkkel nem történnek ilyen dolgok mindennap” – magyarázta a The Guardiannek a Happiness Research Institute igazgatója, Meik Wiking. – „Ez a Facebook-világot még torzabban szépnek mutatja, ezért meg szerettük volna vizsgálni, mi történik, ha néhány embert leválasztunk a közösségi oldalról.”
A 16 és 76 év közötti résztvevőknek a kísérlet előtt is kérdőívet kellett kitölteniük arról, hogyan érzik magukat, milyen aktív a közösségi életük és mennyire képesek koncentrálni különböző feladataikra. A kísérlet után ugyanezeket a kérdőíveket kellett kitölteniük, majd a kutatók összehasonlították az eredményeket.
Az agyunk még mindig alkalmazkodik az internet gyors fejlődéséhez és a közösségi média előretöréséhez. A pszichológusok még csak most kezdik regisztrálni és megérteni a Facebook-féle oldalak és az okostelefonok tudatunkra való hatásait, a hosszú távú következmények felmérése pedig még nagyon a jövő zenéje.