Az északi fénytől a Dél Keresztjéig

Vágólapra másolva!

A 2015-ös év hozta a „kötelezőt”, de kellemes meglepetésekkel is szolgált a csillagászati jelenségek terén. Tekintse meg képes összefoglalónkat!

Ladányi Tamás

Vágólapra másolva!

csillagászat asztrofotó kép fotó

Az alábbiakban egy szubjektív szemszögű, kozmikus és földrajzi utazásra invitálom a kedves olvasót: asztrotájképeket prezentálva nyújtok visszatekintést az óévre. Az óév alaphangját a Merkúr és a Vénusz szoros együttállása adta meg. A páros lenyugvását Döbröntén, a szarvaskői várból figyeltem meg, amint a távoli Somló sziluettje mögött a bolygók a horizont alá kerülnek.

A zimankós téli éjszakák megunhatatlan látványossága az Orion konstelláció és a Sirius, Procyon, Betelgeuse csillagokból álló Nagy Téli Háromszög, amelyet a képen látható asztrofotós, a Kőris-hegy közelében igyekezett megörökíteni.

Minden bizonnyal nem csak az elmúlt év, ha nem az évtized meglepetésével szolgált március 17-én, hogy a nagy napaktivitásnak köszönhetően hazánk egén is felfénylett sarki fény. A Bakony vonulataival szegélyezett égbolt egy rövid időre vöröses és sárgás színekbe borult.

Menetrend szerint, és tiszta időben csodálhattuk végig március 20-án amint égi kísérőnk a Hold részlegesen elfedte a Napot. A veszprémi Benedek-hegyről készített sorozatfelvételen szemléletesen végig követhető a fogyatkozás teljes folyamata.

Nyugati irányba tekintve a tavaszi égbolt feltűnő égiteste volt a Vénusz, amelyet a népnyelv Esthajnalcsillag névvel illet. A tihanyi Belső-tó kulisszájánál fényképezve színes légköroptikai jelenségként, párta övezte a bolygó fényét egy áprilisi éjszakán.

Csillagvárosunk íve, a Tejút, nevéhez méltóan, tejszerű folyamként jelenik meg az égen városi fényszennyezéstől távoli helyeken. Dalmáciából szemlélve – mivel alacsonyabb földrajzi szélességről figyeljük meg – még kedvezőbb rálátás nyílik galaxisunk központi régiója felé; mint ahogyan ezt a Vir szigetéről készült felvétel is jól érzékelteti.

Júliusban két alkalommal is tanúi lehettünk a telihold kelésének, amelyek közül különösen emlékezetes maradt a 31-ére eső alkalom, amint egyre magasabbra emelkedett a veszprémi Tűztorony mögött. Az angolszász irodalom „kék holdként” említi a jelenséget, amely inkább a ritkaságára, mintsem a színére utal.

Szent Lőrinc ez évben is sűrűn hullatta könnyeit az augusztusi hullócsillagok formájában. Bár az időjárási kondíciók korántsem voltak ideálisak a maximum éjszakáján, a Bakonyban elhelyezett halszemoptika látómezején egy Perseida meteor sem suhanhatott át észrevétlenül.

A tavasz, az év folyamán immár másodszor, az ötödik kontinensen köszöntött rám - hiszen földünk déli féltekéjén az évszakok is fordítva járnak. Ausztráliában, a Namadgi Nemzeti Park területéről, tőlünk láthatatlan csillagképek fedték fel magukat; amelyek közül személyes kedvencemmé a Déli Keresztje lépett elő, igazi égi ékszerdobozként.

Őszi hajnalok kényszerű velejárója, a felszín közelében megülő köd, amely ez alkalommal művészi leplet borított a királynék városára. A ködlepelből csak a vár komplexumának tornyai – a Tűztoronytól a Szent Mihály-székesegyházig – emelkedtek ki.

Az év egyik leglátványosabb naplementéjét központi csillagunk a téli napforduló napján produkálta, mintegy köszöntve a nappalok hosszabbodásának kezdetét a veszprémi Szent István ferences templom sziluettje előtt.

A december folyamán a Kárpát-medencét uraló ködtakarón keresztül csak elvétve szűrődött át nap-, illetve csillagfény. Országunk magasabb pontjairól a felhők fölé kerülve viszont csodálatos égbolt borult ránk. A Szent György-hegyről szemlélve szigetszerűen emelkedtek ki a Tapolcai-medencéből a tanúhegyeink (a képen középen a Gulács, jobbra a Badacsony), miközben a látóhatár felett az Orion kelését követhettük nyomon.

Tipp 2016-ra

Az újév egyik legérdekesebb csillagászati jelensége a május 9-én bekövetkező Merkúr-átvonulás lesz, amikor a bolygó a Nap látóirányába kerül, és apró fekete korongként rajzolódik ki rajta. Az esemény leginkább a 2012-es Vénusz-átvonuláshoz lesz majd hasonló, azzal a különbséggel, hogy ez alkalommal nem napkeltekor, hanem a napnyugtakor lesz megfigyelhető a ritka égi jelenség. A planéta korongjának megpillantásához a puszta szemünk nem elegendő; egy kis távcső vagy teleobjektív szükséges hozzá.

Írta és fényképezte: Ladányi Tamás – www.astrophoto.hu