Nagyon közelről sikerült lefotóznia Csurit a Rosetta űrszondának
![67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, Rosetta űrszonda](https://cdn.origo.hu/2023/12/R-q_vCh8RdIWLsfQha0KD-M-Xn8uIJumFiHc4Qsw0kw/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA3NDBlYWUyNDgwODRlZjNhMGQyMmYzMzIyZGNmOTE3.webp)
Rosetta a terveknek megfelelően, közép-európai idő szerint szombat délután 13.40 perckor mindössze hat kilométeres távolságban repült el a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököstől. Egy nappal korábban még száz kilométeres volt a kettejük közötti távolság – tájékoztat az Európai Űrügynökség (ESA).
Az űrszonda szombati manőverének célja az volt, hogy a bolygókutatók képet alkothassanak arról, miként szabadulnak fel a gázok és a por az üstökös felszínén. A műveletet sikeresnek minősítették.
A Rosetta űrszonda 2004-ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után az üstökös közelébe érjen. Philae nevű leszállóegysége tavaly novemberben hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahol mintákat gyűjtött. A Rosetta azóta az üstökös körül kering.
A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, amelynek révén a kutatók, csillagászok képet kaphatnak arról, milyen viszonyok jellemezték a Naprendszert kialakulása idején, azaz 4,6 milliárd évvel ezelőtt. A kutatás egyik fontos részeredménye például, hogy úgy tűnik, mégsem üstökösök szállították a vizet az ősi Földre, legalábbis erre engednek következtetni a Rosetta egyik fontos mérésének eredményei.
2015-ben az ESA több megközelítési manővert tervez a Rosettával, pontosabban az egész idei tudományos kutatási terv ilyen műveleteken alapul. A Csurjumov-Geraszimenko üstökös viszont egyre aktívabb, vagyis nem fogják még egyszer olyan közel vezényelni az űreszközt az objektumhoz, mint szombaton, mert már károk keletkezhetnek a berendezéseiben.