A hollók újabb különleges képességére derítettek fényt

Egy holló elrejti táplálékát

A hollók gyorsabban rejtik el az élelmüket, ha úgy hiszik, hogy valami figyeli őket, állítja egy új tanulmány. Akkor is így viselkednek, ha nem látják a másik madarat. 

A kutatók szerint ez erős bizonyíték arra, hogy a hollók birtokában vannak a tudatelméletnek. A tudatelmélet (vagy más néven elmeteória) az a képesség, amellyel elképzeléseket, szándékokat és vágyakat tulajdonítunk másoknak.

Több korábbi tanulmány azt találta, hogy a bozótszajkók képesek következtetni arra, hogy olyan madarak figyelhetik őket, amik veszélyt jelenthetnek elrejtett élelmükre, tehát van egyfajta „alap”-tudatelméletük. Ezekben a kutatásokban azonban nem tudták teljesen kizárni annak a lehetőségét, hogy a madarak egyszerűen csak vizuális jelekre reagálnak (például követik a rivális madár tekintetét, amint az a táplálékra néz).

Újfajta kísérlet

Ennek elkerülésére Thomas Bugnyar, a Bécsi Egyetem kutatója és munkatársai egy olyan kísérletet dolgoztak ki, amivel kizárhatják a vizuális ingerek zavaró hatását. Két szobát fallal választottak el egymástól, a megfigyelést eltakarható ablakok és kukucskálónyílások biztosították.

Első lépésként egy hollónak táplálékot adtak, miközben nyitott vagy zárt ablaknál egy másik holló figyelt. Ha az ablak nyitva volt, a madarak sokkal gyorsabban rejtették el az eledelüket, és nem tértek vissza, hogy azt tovább bolygassák.

Egy holló elrejti a táplálékát Forrás: Jana Mueller

Ezt követően az egyes hollókat megtanították a kukucskálónyílás használatára. Erre azért volt szükség, hogy az állatok felismerjék: az apró résen át is figyelheti valami őket.

Ki van a másik szobában?

A kísérlet utolsó részében eltakart ablakoknál adták az eledelt a hollóknak, a kukucskálónyílás azonban nyitva volt, ráadásul a másik szobába a kutatók egy hangszórót is elhelyeztek, ami a rivális madárra utaló hangokat játszott le.

Ekkor a hollók nagyon gyorsan elrejtették a táplálékot – az idő 14 másodpercről 8 másodpercre rövidült le, emellett az eldugott élelemhez is jóval ritkábban tértek vissza.

A viselkedésük tehát olyan volt, mintha nyitott ablaknál figyelte volna valami őket.

Egy holló figyel Forrás: Jana Mueller

A kutatók szerint az eredmények erős bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a hollók saját tapasztalataik alapján általánosítanak, és nem pusztán más madarak jelzéseire reagálnak. A tanulmány a Nature Communications című szaklapban jelent meg.

Evolúciós nyomás

Bugnyar úgy gondolja, a hollók komplex szociális élete – amely magába foglalja mind a versenyzést, mind az együttműködést – erős evolúciós nyomással jár, és ez vezetett a képesség kialakulásához. A varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó fajok rutinszerűen dugják el tartalék táplálékukat, és gondoskodnak arról, hogy riválisaik ne találják meg a rejtekhelyüket.