A merész állítás az Arizona Állami Egyetem két kutatójához, dr. Steven Ruff bolygó-geológushoz és dr. Jack Farmer geobiológushoz köthető, akik elméletüket az Amerikai Geofizikai Unió decemberi találkozóján ismertették.
Eszerint olyan ásványi lerakódásokat fedeztek fel, amiket mikroorganizmusok hozhattak létre.
Ezt a NASA Spirit marsjárójának 2008-as találatára alapozzák: a kutatóeszköz a szilícium-dioxid egyik változatára, opálra bukkant a Guszev-kráterben.
Az ásványokról készített felvételt alaposabban is szemügyre vették, ekkor fedezték fel azokat a karfiolfejre emlékeztető kiemelkedéseket, amiknek a keletkezését élettevékenységgel is lehet magyarázni.
Az asztrogeológusok úgy gondolják, hogy a Guszev-kráterben egykor hévforrások és gejzírek lehettek, most azonban – akárcsak a vörös bolygó többi része – száraz és látszólag halott vidék.
Hogy tovább kutasson, Ruff a chilei Atacama-sivatagba utazott.
Ez a terület rendkívül száraz és élettelen, ráadásul magasan a tengerszint felett van, ami miatt erős UV sugárzás éri,
így sok kutató szerint szimulálhatóak itt egyes marsi körülmények.
A kutatás során Ruff elsősorban az El Tatio gejzírmezőre koncentrált. Meglepetésére a marsira emlékeztető morfológiájú szilícium-dioxid ásványokra bukkant, karfiolszerű kiemelkedésekkel. Hasonló kőzeteket találtak az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban és Új-Zélandon.
Az ilyen furcsa ásványi formák jó eséllyel mikrobák segítségével jöttek létre.
- kommentálta a kutatást az Origónak Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.
Amennyiben mikrobák révén keletkeztek a yellowstone-i és új-zélandi formációk, akkor hasonló módon jöhettek létre Chilében is. Ha pedig az Atacamára marsi szimulációként tekintünk érdekes következtetéseket lehet levonni a vörös bolygó karfiolszerű képződményeivel kapcsolatban is.
Természetesen ma már a Föld és a Mars annyira különbözik egymástól, hogy nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a megfigyelésekből;
ami szülőbolygónkon biológiai eredetűnek tűnik, nem biztos, hogy a Marson is az, vélik a tudósok. Ennek ellenére Ruff és Farmer úgy gondolja, a kráter ásványai jó kiindulópontja lehet a későbbi kutatásoknak.
Jelenleg a NASA Curiosity rovere rója a vörös bolygó felszínét, a Guszev-kráterhez viszont a kutatóeszköz nem fog soha eljutni. Ez a feladat vélhetően a 2020-ra tervezett marsjáróra vár, amelynek egyik potenciális leszállóhelye pont az említett kráter lehet.