1958-ban egy amatőr kutató, Francis Tully egy rendkívül bizarr őslény fosszíliájára akadt. Annyira különleges volt, hogy a tudósok nem tudtak sokáig dűlőre jutni, tulajdonképpen milyen lény is lehetett a „Tully szörnyként” emlegetett kreatúra.
Egyes elméletek valamilyenfajta féregnek hitték, mások puhatestűnek, egy új kutatás viszont azt találta, hogy
egy 307 millió éves állkapocs nélküli gerinces,
mely annak a családfának a tagja, melynek ma is élő képviselői az ingolák és a nyálkahalak. Az ingolafélék nagy része jellegzetes halparazita. Kör alakú szájukkal, fogakkal felszerelt fűrészes, előre-hátra mozgatható nyelvükkel halakra tapadnak, azok testnedveit szívják.
A 35 centiméter hosszú „szörnynek” (mely a Tullimonstrum gregarium tudományos nevet kapta) torpedóalakú teste volt, ízelt, ormányszerű arccal rendelkezett, melynek végén karomszerű képződmény helyezkedett el kúp alakú fogakkal. Fejéből oldalirányban két merev nyúlvány lógott ki, ezeken ültek az állat szemei. Emellett függőleges farokuszonya és hosszú, keskeny hátuszonya volt. Kezdetleges gerinchúr támasztotta testét, valamint kopoltyúkkal lélegzett.
Felfedezése óta rengeteg kövületet találtak, az új tanulmányt 1000 Tullimonstrum fosszília vizsgálatával készítették el. Az eredményeket a Nature legújabb számában publikálták.