Hatalmas tavak lehettek egykor a Plutón

Felvétel a tószerű képződményről

Folyékony nitrogént tartalmazó tavak és folyók lehettek egykor a Pluto felszínén – erre a megállapításra jutott a NASA új tanulmánya.

Az amerikai űrügynökség azt állítja, bizonyítékot talált arra, hogy a Pluto felszínén egykor tavak léteztek. Természetesen ezekben a tavakban nem víz volt, hanem folyékony nitrogén. A NASA szerint a törpebolygón uralkodó légköri nyomásban bekövetkező változások ahhoz vezethettek, hogy a kezdetben fagyott halmazállapotú nitrogén folyékonnyá válhatott a múltban – ezt a hipotézist erősíti a New Horizons űrszonda által begyűjtött több adat is, például annak a medenceszerű képződményeknek a létezése, amely a Sputnik Planum nevű síkságtól északra található.

A tudósok úgy gondolják, hogy a sima, jellegtelen megjelenésű objektum alaposan kilóg az azt körülvevő egyenetlen felszínű tájból. Arra következtetnek, hogy fagyott nitrogéntó látható a felvételen.

Felvétel a tószerű képződményről Forrás: NASA

800 ezer éve lehettek tavak és folyók a törpebolygón

Kérdéses persze, hogy mikor alakulnak ki olyan körülmények az égitesten, hogy a szilárd nitrogén folyékonnyá váljon (a Pluto felszíni hőmérséklete -229 Celsius-fok). A NASA szerint a válasz a tengelyferdeségben keresendő.

A tengelyferdeség az adott égitest forgástengelyének és a keringés pályasíkjára merőleges egyenesnek a hajlásszöge. A tengelyferdeség az alapvető oka annak, hogy például a Földön egy adott pontban változnak az évszakok.

A Sputnik Planum (bal oldalt) és a síkságot körülölelő hegyek (jobb oldalt) Forrás: NASA / New Horizons

Ám míg a Föld tengelyferdesége: 23,5°, addig a Plutóé 120°. Emiatt a "trópusi" területek akár messze az északi féltekéig is felnyúlhatnak, ahogy a sarkköri régiók is lenyúlhatnak az egyenlítőig. A törpebolygó 248 földi év alatt kerüli meg egyszer a Napot.

E hosszú keringési idő során a tengely dőlésszöge is változik, mely drasztikus módon befolyásolhatja a Plutón uralkodó légköri nyomást és így a felszíni hőmérsékletet valamint a trópusi és sarki területek határát.

A NASA kutatói úgy számolnak, hogy legutóbb 800 ezer évvel ezelőtt lehettek folyékony halmazállapotú nitrogént tartalmazó tavak és folyók a törpebolygó felszínén, ekkor az égitest tengelyferdesége 103° volt.