Amikor nagyjából négymilliárd éve még forró volt a földfelszín, és kitörtek az első vulkánok, nagyon nagy mennyiségű gáz, köztük szén-dioxid és vízgőz került az ősatmoszférába.
Ez az ősi és mérgező légkör híján volt még a legtöbb élő szervezet számára nélkülözhetetlen szabad oxigénnek.
Amint a forró földfelszín fokozatosan kihűlt, a légkörben felhalmozódott irdatlan mennyiségű vízgőz kicsapódott, és évezredes, szakadatlan, heves esőzések formájában zúdult a földfelszínre.
A víz feltöltötte a megszilárdult földkéreg egyenetlenségeit, így jöttek létre az első óceáni méretű medencék, nagyjából 3,8 milliárd éve.
Az első óceánok víztömegét még édesvíz alkotta.
A légkörből az esőzések útján az őstengerek vizébe beoldott nagy mennyiségű szén-dioxid miatt az ősóceánok meglehetősen savasak lehettek.
Ez a savas oldat kémiai reakcióba lépett a kőzetekkel, így kalcium, valamint magnézium és más ásványi sók kerültek a vízbe. A kőzetek, a savas víz és a légköri folyamatok együtthatásának eredményeként a kezdetben édesvizű óceánok fokozatosan sós víztömeggé váltak.
A vízben oldott összes szervetlen anyag mennyisége határozza meg a tengervíz sótartalmát. Az oceanográfusok számításai alapján
a világtenger 5 billió tonna oldott anyagot tartalmaz, és vizében csaknem 100 különböző elem található meg.
(A világóceán vizében például 5 milliárd kilogramm arany is található.) A sótartalmat súlyszázalékban vagy súlyezrelékben szokás megadni, ami azt fejezi ki, hogy egy liter tengervízben mekkora az összes oldott anyag aránya.
A világtenger nyílt víztömegének 3,5% (vagy 35 ezrelék) az átlagos sótartalma. (A parti övben ez az érték változó lehet a párolgás, édesvízbeömlés és egyéb tényezők miatt; itt 3,3-3,7 százalék között ingadozik az átlagos sótartalom.) A geológiai bizonyítékok, a különböző földtörténeti korokban lerakódott tengeri üledékes kőzetek és az azokba bezárt egykori tengeri élőlények fosszíliái egyértelműen azt bizonyítják, hogy
már legalább félmilliárd éve változatlan a világóceán sótartalma.
A kérdés úgy vethető fel, hogy vajon miért nem válnak egyre sósabbá az óceánok, hiszen a mélytengeri óceánközépi hátságokon folyamatos kigázosodás, valamint a folyók munkája miatt évente több milliárd tonna oldott ásványi anyag kerül a világtengerbe.
Erre az a magyarázat, hogy a kigázosodás és a szárazföldi eredetű ásványianyag-beszállítás mennyiségét a világóceán vízéből kikerülő anyagmennyiség ellensúlyozza.
Egy év alatt nagyjából ugyanannyi oldott anyag jut a tengerbe, mint amennyi ki is kerül onnan.
A legnagyobb mennyiségben a folyamatosan lerakódó tengeri üledékekbe csapdázódnak be a tengervízben oldott ásványok, de jelentős a tengeri organizmusok szervezetébe – elsősorban vázelemeibe – beépülő anyag mennyisége is.