Szecsuán tartomány Hanjüan megyéjét gyakran a világ körtefővárosának hívják. A virágokat azonban pár év óta fáradságos kézi erővel kell beporozni, annyira megritkultak a korábbi dolgozók, a méhek. Az emberi munkások (elsősorban nők) fáról fára járnak, és ecsetekkel porozzák be a fehér virágokat.
A módszer egyike azoknak, amelyet sok farmer alkalmaz a világon, miközben a beporzó rovarok populációja folyamatosan hanyatlik. (Erről két éve rendezett egy kiállítást a kaliforniai oaklandi múzeum, ahonnan a cikk képei is származnak.)
A kutatók sok tényezőnek tulajdonítják az állományok pusztulását, köztük a rovarirtó szereknek, a parazitáknak és az invazív ragadozóknak, írja a Wired magazin. Sok faj a kihalás szélére sodródott, állapította meg egy februárban közzétett ENSZ-jelentés.
A Szecsuán tartományban élő farmerek már évek óta kézzel végzik a virágok beporzását.
Munkások kis hadseregei indulnak útra hosszú botokra erősített ecsetekkel, hogy megtermékenyítsék a virágokat. Fáradságos munka, de még mindig olcsóbb, mint távolabbi helyekről méheket bérelni és a helyszínre szállítani.
Noha egyesek félnek, hogy ez azt jelzi előre, mi lesz majd az egyesült államokbeli (és akár a magyarországi) mezőgazdaságban, Eric Mussen, a davisi Kaliforniai Egyetem mezőgazdásza nem tart attól, hogy ott emberek váltanák fel a méheket a közeli jövőben.
„A méhészek folyamatosan megtalálják a módját a kolóniaveszteségek mérséklésére és az üres kaptárak újranépesítésére” – mondta Mussen.
A kolóniák száma kiegyenlítődött, sőt még növekedett is az elmúlt néhány évben.
Azt tapasztaljuk, hogy a termények több beporzási szolgálatot kapnak a bennszülött méhektől, mint amennyit korábban észrevettünk.”
Erősen vitatható, hogy a méhek felcserélhetők-e emberekkel. De ahogy a méhállomány csökken világszerte, elképzelhető, hogy egyre több gyümölcsfát kell majd új látogatóknak beporozniuk. És ezeknek nem szükségszerűen van szárnyuk.