A híres rendező, Franco Zeffirelli családjában már régóta terjengett egy történet arról, hogy a Da Vinci család leszármazottai lehetnek – Zeffirelli, akinek egyébként eredeti neve Gianfranco Corsi, egészen eddig azt hitte, hogy mindez csak apáról fiúra szálló mese. A Museo Ideale kutatói azonban most archívumok és sírkövek ezreinek tanulmányozásával bebizonyították, hogy valóban igaz a történet, Zeffirelli tényleg Da Vinci (viszonylag) közeli rokona.
"A Corsi család 1794-ben keveredett a Da Vinci famíliával, amikor Michelangelo di Tommaso Corsi elvette Leonardo apjának egyenes ági leszármazottját, Teresa Alessandra Giovanna di Ser Antonio Giuseppe Da Vincit" – mondta el a Discovery Newsnak Alessandro Vezzosi, a múzeum igazgatója.
„Hosszú időn keresztül bújtuk a francia és spanyol archívumok anyagát, és sírköveket is tanulmányoztunk” – nyilatkozta Vezzosi a portálnak. „Ez még csak a tudományos kutatás kezdete.” Az igazgató és Agnese Sabato történész
még a Da Vinci család egy sírkövét is megtalálta.
Korábban úgy hittük, hogy Leonardo da Vincinek nincsenek élő rokonai – nagyon nehéz is volt kutatni a témát, mivel az 1519-ben elhunyt polihisztor földi maradványai a 16. századi itáliai vallásháborúkban szétszóródtak. A kutatóknak Leonardo nagyapjának, Antoniónak a jegyzeteiből kellett kihámozniuk, amit tudtak – ő jegyezte fel például Leonardo születését is.
Vezzosi és Sabato a polihisztor összesen 35 élő rokonát azonosították, mindannyian Toscanában élnek. Van köztük a rendezőn kívül építész, egy rendőr, egy cukrász, egy könyvelő és egy nyugdíjas kovács is. Mindannyian Da Vinci apjától származnak.
Ezek az adatok azonban egyelőre csak az archívumok feljegyzéseiből állnak össze – a kutatók tisztában vannak vele, hogy az első lépés Da Vinci családfájának felrajzolása, ez után következhet a komolyabb tudományos munka. Gyakran előfordult ugyanis, hogy a születési iratokon nem a vér szerinti apa neve szerepelt, így
könnyen lehet, hogy valahol az évszázadok során megtört az egyenes ágú utódlás.
Ennek vizsgálatához kromoszómakutatásra lesz szükség.
Leonardo da Vinci a reneszánsz egyik legkiemelkedőbb alakja volt, sokak szerint egyenesen a reneszánsz ember mintája. Igazi polihisztorként szinte mindenhez értett, a művészettől az orvostudományon át a fizikáig, újító ötletei gyakran vezettek új felfedezésekhez.
Családjáról azonban vajmi keveset tudunk, valószínűleg részben azért is, mert törvénytelen gyerekként született: Ser Piero da Vinci firenzei nótárius és egy parasztlány, Caterina szerelmének gyümölcse volt, de szülei soha nem házasodtak össze. Mai értelemben véve még vezetékneve sem volt: a „da Vinci” azt jelenti, hogy Vinciből való, ami a lakhelyére (a toscanai Vincire) utal.
Leonardo gyerekkoráról alig tudni valamit, nincs túl sok feljegyzés, amelynek nyomán el lehet indulni. Arról már vannak írásos emlékek, hogy tizenöt évesen Firenze egyik legelismertebb művészéhez, Andrea del Verrocchióhoz került inasként. Verrocchiótól tanult meg mindent, amit festőként tudott, elsajátította a festészet és a szobrászat alapvető technikáit.
A fennmaradt források szerint elbűvölő, társaságkedvelő ember volt, és rengetegen barátjuknak mondhatták.
Élete során nem esik szó feleségről vagy szeretőről,
azzal viszont megvádolták, hogy homoszexuális viszonyt folytatott néhány fiatalemberrel Verrocchio házában. Végül a vádak alól felmentették. Valószínűleg egyébként inkább aszexuális lehetett, sokszor olvasható tőle olyan idézet, ahol a szexuális aktust bírálja. Bár az emberi test nagyon érdekelte, a szeretkezéstől kifejezetten undorodott.
Vezzosi és Sabato bejelentették: májusban több nemzetközi konferenciát is tartanak, hogy eldöntsék, mi legyen a következő lépés a leszármazottak kutatását illetően.