Az α Centauri rendszer a Kentaur csillagképben figyelhető meg. Szabad szemmel csupán egyetlen csillagnak tűnik, amely a Kentaur egyben legfényesebb tagja. Valójában azonban egy hármas csillagrendszerről van szó, amelynek két fő tagja az alfa Centauri A és B.
A csillagrendszer nagyjából 4,36 fényévre található Napunktól, amely mintegy 41 billió kilométernek felel meg. Az α Centauri A és B nagyjából olyan távolságban vannak egymástól, mint a Naprendszerben az Uránusz a Naptól (ez közel 3600 millió kilométert jelent) és mintegy 80 éves periódussal keringenek a közös tömegközéppontjuk körül. Ez a csillagpáros nem csupán közelsége miatt izgalmas kutatási célpont, hanem azért is,
mert a Naphoz rendkívül hasonló csillagok, és korukat tekintve is közel egyidősek vele.
A csillagpáros mindösszesen néhány száz millió évvel lehet idősebb a Napunknál, amely kozmikus értelemben szinte azonos kort jelent (a saját csillagunk jelenlegi ismereteink szerint nagyjából 4600 millió éves).
Az α Centauri A tömege 10%-al több a Napunkénál, míg az α Centauri B tömege pedig éppen nagyjából 10%-al kevesebb. Átmérőjüket tekintve az α Centauri A majdnem 30%-al nagyobb a Naphoz viszonyítva, míg az α Centauri B nagyjából 15%-al kisebb. A legjelentősebb eltérés a fényességben adódik, ugyanis
az α Centauri A látszó fényessége 50%-al haladja meg a Nap fényességét,
míg az α Centauri B csupán fele olyan fényes, mint a Napunk. Azonban az összehasonlításból így is kitűnik, hogy a két csillag hasonlósága a saját csillagunkhoz viszonyítva megdöbbentően kiemelkedő.
Az α Centauri rendszer harmadik tagja, az α Centauri B lényegesen különbözik a többitől. A modellszámítások arra utalnak, hogy ez a csillag az α Centauri A és B kettőse körül kering, mintegy 500 ezer éves periódusidővel.
A Proxima Centauri elnevezést onnan kapta, hogy társainál valamivel közelebb található Napunkhoz, mintegy 4,24 fényévre (a proxima jelentése latinul legközelebbi). Ezzel pedig
jelenleg ez a Napunkhoz legközelebb található csillag,
és még jó pár évtízezreden keresztül ez így is marad.
Nem teljesen bizonyított, hogy a Proxima Centauri gravitációsan valóban kötött az α Centauri rendszer csillagpárosához, elképzelhető, hogy a távoli jövőben elhagyja majd a rendszert. A Proxima Centauri vörös törpecsillag, így alapvetően különbözik rendszerbeli társaitól és a Napunktól is.
Mérete és tömege mindössze tizede a Napnak, fényessége pedig jó pár nagyságrenddel marad központi csillagunk fényessége alatt. A Proxima Centauri azonban egyfajta változócsillag is egyben, ami azt jelenti, hogy rövid idő alatt jelentősen ingadozhat a fényessége.
Az első exobolygó felfedezését az α Centauri rendszerben 2012-ben jelentették be, amelyet az α Centauri B körül azonosítottak, és α Centauri Bb-nek neveztek el. Egy 2015-ös tanulmány azonban rámutatott, hogy a felfedezés a mért adatok téves értelmezésének köszönhető, és
a bolygó valójában nem létezik.
Szintén 2015-ben egy újabb jelöltet azonosítottak a Hubble-űrteleszkóp segítségével az α Centauri B körül, amely méretét tekintve a Földünkhöz lehet hasonló.
Az eredmények szerint a bolygó keringési ideje maximum 20,4 nap lehet, vagyis a lakhatósághoz és az élet hordozásához túl közel található a csillaghoz. Létezését azonban további kutatásokkal kell még alátámasztani, ha pedig megerősítést nyer, akkor az α Centauri Bc elnevezést kaphatja.
Különösen izgalmas kérdés a bolygókísérők kutatása ebben a rendszerben, mert a Napunkhoz nagyon hasonló csillagokról beszélünk, így
az esetleges földön kívüli élet utáni kutatás számára is kitűnő célpontot jelent.
Ez pedig valóban nagyon izgalmas lehetőség a csillagközi utazások tervezésében, hiszen közvetlen szomszédunkban talán még az élet valamiféle formáját hordozó bolygókat is találhatunk.
A Proxima Centauri esetében a bolygók utáni kutatás nem járt sikerrel. Nagyobb méretű bolygókísérő, gázóriás létezése határozottan kizárható. Alapos kutatásokkal azt is
kizárták, hogy szuperföldek létezhessenek a csillag lakható zónájában.
A kisebb kísérők kimutatásához további kutatásokra lesz szükség, de erősen kérdőjeles lakható bolygó létezése egy változócsillag környezetében. Mindenestre az emberiség elkövetkező évezredeiben ez a csillag lesz legközelebbi szomszédunk, így első számú célpontja lehet bármiféle, korszakalkotó csillagközi utazásnak.
Ha felnézhetnénk egy, a Földhöz hasonló bolygó felszínéről az α Centauri A vagy B körüli pályán, akkor bizony
a saját Napunkhoz nagyon hasonló csillagból látnánk kettőt az égbolton,
amelyek közül az egyik lényegesen fényesebb lenne. Az éjszakai égbolt is nagyon hasonló lenne ahhoz, amit a Földről láthatunk, azonban a Kentaur csillagképet hiába is keresnénk. Helyette Földünk Napját fedezhetnénk fel az égbolton, amely csupán egy lenne számtalan csillagtársa között.