Nem pontosan tiszta, mióta számít szerencsétlen napnak a péntek 13. - ráadásul nem is minden országban van ez így, az olaszok például a 17-i péntekektől tartanak. 1307. október 13-án IV. Fülöp egy pénteki napon tartóztatott le száz templomos lovagot, az északi mondakör szerint pedig az istenek 12-en tartottak ebédet Valhallában, amikor Loki megjelent, és rögtön meggyilkolta egyik társát.
Nem tudni pontosan, honnan jön a szerencsétlen péntek 13., de az biztos, hogy sok kultúrkörben annyira komolyan veszik, hogy bizonyos szállodákban nincs 13. emelet, a Forma-1-es versenyautókon nincs 13-as rajtszám, és az amerikai légierőnek sincs F-13-as típusú vadászgépe. Rengeteg kutató szerint
már csak azért is szerencsétlen péntek 13-a, mert ennyien hisznek benne,
és mintegy önbeteljesítő jóslatként sokkal szorongóbbá válnak, elkalandozik a figyelmük, és emiatt nagyobb valószínűséggel okoznak baleseteket.
Történt azért néhány elég szörnyű és hátborzongató dolog ezen a napon, ami akár hivatkozási alapot is adhat azok számára, akik rettegnek a péntek 13-tól. Statisztikailag azonban nem valószínűbb, hogy egy ezekhez hasonló szerencsétlenség pont egy ilyen napon fog bekövetkezni.
Nathan Bedford Forrest 1821. július 13-án, pénteken látta meg a napvilágot, ő lett a klán első "Nagy Varázslója". Nashville-ben választották meg 1866 vége felé, miután a polgárháborúban sokáig a déli, rabszolgatartás mellett küzdő seregekben harcolt. Később ugyan elzárkózott a KKK tevékenységétől, amikor a Klán már egyre kegyetlenebb dolgokat művelt, de sok történész szerint ehhez csak üzleti érdekei fűződtek, és nem a lelkiismerete szólt közbe.
1829. november 13-án Sam Patch amerikai kaszkadőr élete legnagyobb ugrására készült: több mint 38 méterről akarta a mélybe vetni magát a Genesee-folyóba. Nem tudni, mit számított el (valószínűleg nem ugrott, hanem megcsúszott, és leesett), de nem függőlegesen érte el a vizet, és életét vesztette. Sokáig úgy hitték, hogy csak szenzációhajhász akció volt az egész, és Patch a közeli barlangban húzta meg magát, hogy élvezze az általa keltett zűrzavart. Egy évvel később azonban megtalálták jégbe fagyott holttestét.
1940. szeptember 13-án, pénteken öt német bomba találta el a Buckingham-palota területét, a királyi család éppen teázott, amikor megtörtént a szerencsétlenség. VI. Györgynek és Erzsébetnek nem esett komolyabb baja, de a személyzet egyik tagja életét vesztette, és a királyi kápolna megsemmisült. A Blitz bombahadjárata rengeteg áldozatot követelt a brit fővárostól.
1972. október 13-án lezuhant egy uruguay-i repülőgép az Andok hegyei között. A fedélzeten összesen 45-en tartózkodtak, köztük egy rögbicsapat tagjai és családtagjaik is. A katasztrófában 12 ember rögtön meghalt, 16-an pedig 72 napon keresztül próbáltak meg túlélni a kietlen környéken. Mindenki azt hitte, hogy az összes utas életét vesztette.
A túlélőknek végül kannibalizmusra kellett fanyalodniuk,
amíg odaért a segítség - elhunyt utastársaik tetemeiből ettek, hogy túléljenek a fagyos hegyek között.
1996. szeptember 13-án mondták ki az orvosok a híres rapper, Tupac halálát, miután hat napig küzdöttek az életéért a kórházban. A legendát Las Vegasban gyilkolták meg, miközben Mike Tyson bokszmeccséről távozott. A halálos lövéseket egy mozgó autóból adták le.
Halála megosztotta a rajongókat - sokan még mindig úgy gondolják, hogy életben van, és valahol Michael Jacksonnal és Marilyn Monroe-val kávézgat, akikről szintén többször hallottuk már, hogy mégsem haltak meg.
1970. november 13-án pusztító erejű vihar csapott le az indiai Bangladesre, mintegy háromszázezer ember halálát okozva. A Bhola ciklon
máig a legpusztítóbb trópusi vihar a történelemben,
és a legtragikusabb természeti katasztrófák között is ott szerepel. Összesen tíz napig szedte áldozatait (becsült értékek szerint a többi területet is ideszámolva összesen ötszázezret), és valójában nem a 13-i, hanem a 12-i nap volt a legkegyetlenebb az összes közül.
1952. június 13-án egy svéd DC-3-as gép, fedélzetén nyolc utassal, eltűnt a Balti-tenger felett. A felkutatására küldött Catalina mentőgép a keresés során összetűzésbe keveredett az oroszokkal, akik lőni kezdtek rá. A Catalina-incidensként elhíresült ügyben 1991-ben az oroszok azt is bevallották, hogy a DC-3-as gépet is ők lőtték le, így mindkét eset az ő számlájukra írható.
1997. június 13-án történt a modern kori India egyik legnagyobb tűzkatasztrófája: a patrióta hindi film, a "Határ" vetítése közben tűz ütött ki, és az emiatt kitört pánik során 59 ember meghalt, 103 pedig súlyosan megsérült. Az Uphaar-mozitűz néven elhíresült tragédiát egy átalakító rövidzárlata okozta.
1989. január 13-án az IBM angol gépeit vírus fertőzte meg, hatalmas pánikot okozva, mivel olyan programokat is törölt, amelyek pótolhatatlanok voltak. 1989-ben még új dolognak számítottak a számítógépes vírusok, ezért a nagyközönség nem is igazán tudta, mihez kezdjen az információval, az IBM-nek pedig még nem volt kifejlett biztonsági rendszere, amely elháríthatta volna a problémát.
A démoni kisbolygó, az Apophis 2029. január 13-án fog nagyon-nagyon közel elhúzni a Föld mellett. A 270 méter átmérőjű szikladarab mindössze 30 ezer kilométerrel halad majd el a földfelszíntől; sok műhold ennél sokkal távolabb kering a Földtől. Ilyen méretű égitest ennyire szoros földközelségére a becslések szerint átlagosan 1000 évente kerül sor. Ha egy ekkora test keresztezné a Föld pályáját, nem égne el teljesen a légkörben, hanem becsapódna. Szárazföldre érkezése esetén több Magyarországnyi területet is képes lenne elpusztítani, ha egy óceánban landolna, hatalmas szökőárak kerülnék meg a Földet.
A NASA kutatói szerint azonban nem várható becsapódás, sokkal jobban kell félnünk majd 2036-ban, amikor újra a közelünkbe kerül - a bolygónk melletti elhaladás ugyanis úgy módosíthatja a pályáját, hogy akár fenyegető közelségbe is érkezhet.
Persze azért nem csak negatív események köthetőek péntek 13-hoz: 1923-ban például július 13-án állították fel az ikonikus Hollywood táblát Los Angelesben, 1957. december 13-án megszületett Steve Buscemi, Alfred Hitchcock pedig 1899. augusztus 13-án. 1939. október 13-án munkába állt az első női repülőoktató, 1854. január 13-án szabadalmaztatták a harmonikát, és 1789. november 13-án Benjamin Franklin kimondta, hogy
ebben a világban semmi sem biztos, csak a halál és az adók.