A különleges környezet és repülési adottságok miatt a budapesti, Duna feletti légi show-k méltán váltak messze földön híres repülős rendezvénnyé. A több mint egy évtizedes múltra visszatekintő légi „Forma-1” versenyt, és a nagyközönség számára szervezett légi bemutatókat elsősorban a helyszín teszi különlegessé.
Már önmagában is kuriózum, hogy egy világváros kellős közepén rendeznek légi bemutatót,
az pedig valódi unikumnak számít, hogy - a Dunának köszönhetően- néhány különleges égi mutatvány, nem csak képletesen, a háztetők szintje alatt zajlik. A május elsején délután lezajlott Nagy futam 2016 rendezvény légi bemutatójáról két különlegesség is figyelmet érdemel.
Az elmúlt másfél évtized alatt vált gyakorlattá, hogy egy, a versenygépeknél és oldtimereknél lényegesen nagyobb utasszállító gép is áthúz a Duna-hidak felett. A boldogult emlékű és jobb sorsra érdemes nemzeti légitársaság ,
a Malév kimúlásáig a jól ismert kék-fehér festésű Boeing 737-sek voltak az égi bemutatók leviatánjai,
amelyeket azután az azonos kategóriájú Airbus A320-sok váltottak fel.
Ma azonban megtörtént a Duna feletti alacsonyrepülés méretrekord döntése; a Wizz Air alig pár hete beszerzett hosszított törzsű A321-se húzott át háromszor is a Kék-Duna felett. Az igen népszerű A320-as család legnagyobb típusa, a 230 utasférőhelyes A321 teljes hossza 44,51 méter.
Soha ekkora gépmadár nem húzott még el 60 méteres magasságban a belváros szívében,
a Duna felett, az Erzsébet és a Lánchíd között.
Pénteken, két nappal a rekorddöntő Duna-repülés előtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, a régi Ferihegy 1-es terminálja melletti szimulátorban beszélgettünk az attrakcióra készülődő gépszemélyzettel a feladat jelentette kihívásról. Ekkora géppel ilyen alacsonyan és kis sebességgel repülni komoly szakmai felkészültséget igénylő feladat.
Nem véletlen, hogy a Nagy futam 2016. május elsejei rendezvényén
a Wizz Air repülési igazgatója és volt főpilótája, David Morgan ült a kapitányi ülésben,
de az első tiszt munkahelyén is egy nagy tapasztalatú kapitány, Árday András foglalt helyet.
Árday kapitány az Origónak elmondta, hogy számára ez lesz a kilencedik Duna feletti áthúzás, de az első alkalom, hogy egy ekkora gép pilótafülkéjében suhannak el alig 60 méteres magasságig süllyedve a folyam felett, a Petőfi – és a Margithíd közötti szakaszon.
A kihívást a kis magasságon és a rendkívül pontosan tartandó irányvonalon kívül az alacsony, 130 csomós sebesség jelenti. Ez természetesen még az úgynevezett átesési sebességhatár feletti, tehát a biztonságos repüléshez elegendő sebességtartomány,
azonban egy rendkívüli helyzetben jóval korlátozottabbak a lehetőségek, mint más repülési szituációban
– mondta az Origónak Árday András kapitány. Akármennyire is csábító kalandnak ígérkezne „potyautasként” átélni a Duna feletti áthúzást az A321 fedélzetén, a kétfős gépszemélyzeten kívül más nem tartózkodhat a gépen.
A viszonylag rövid, ámde kényes repülési szakaszt Morgan és Árday kapitány a legapróbb részletekig kidolgozva, és valamennyi szóba jöhető biztonsági eljárást is számba véve többször is „végigrepülte” a legmodernebb csúcstechnikával felszerelt gyári Airbus szimulátorban. A május elsejei légibemutató emlékezetes pillanata volt, amikor a - többi géphez képest - gigantikus utasszállító szinte a hidakat súrolva, süvítő hajtóművekkel kecsesen elhúzott a Duna felett.
A repülősök körében ismert szólásmondás sokkal mélyebb értelmet nyert Veres Zoltán többszörös műrepülő Európa – és világbajnok, valamint két dél-afrikai pilótatársa ma délutáni Guinness-, és egyben világrekord felállítási kísérletén. A határokat feszegető terv szerint a háromgépes kötelék egyszerre húz át a Lánchíd alatt.
A nevezetes műemlék pillérei között egyébként már többször és többen is átrepültek a Red Bull Air Racing versenyeken. A leghíresebb, és szinte művészi tehetségű magyar műrepülő fenomén, Bessenyei Péter többszörös világbajnok
egyszer például gépét a hátára fordítva száguldott el a híd alatt,
de hogy három gép repüljön egyszerre ebben a szólóban is igen veszélyes szituációban, arra még sohasem akadt példa.
Egy ilyen összetett feladat sikeres végrehajtásához nagyon nagyfokú összeszokottság kell a kötelék pilótái között, az átlagosat jelentősen meghaladó repülőtudásról már nem is beszélve. Veress Zoltán és a két dél-afrikai pilóta – apa és fia – repülős barátsága korábban, még a dubaji Air Racingen kezdődött.
A mai rekordkísérlet előtt csak a földfelszín felett szimulálták ezt az igencsak veszélyes manővert.
A bátor triónak nem nagyon kedveztek az égiek sem; késő délutánra jelentősen megerősödött a szél.
Az erős, és különösen az oldalirányú széllökések pedig jelentős kockázati tényezőt jelenthetnek a híd alatti repülés végrehajtása során. A légibemutató záróattrakciójának szánt, és repüléstörténeti jelentőségű kísérlet végrehajthatósága is kérdésessé vált az egyre erősebb széllökések miatt.
Ezért a kötelék vezetője, Veres Zoltán háromszor is átrepült szólóban a híd alatt,
hogy felmérje, megfelelőek-e a feltételek az átrepüléshez. Végül úgy döntöttek, hogy az eredeti terv szerint végrehajtják a rekorddöntő feladatot.
Miután a kötelékparancsnok úgy értékelte, hogy a feladat végrehajtható, a várakozó légtérben köröző két dél-afrikai pilóta is besorolt a vezérgép mellé. Szinte tapintani lehetett a több tízezres nézőseregen eluralkodó izgalmat,
amikor Veres Zoltán köteléke a Margit-sziget magasságából megkezdte a meredek süllyedést a Lánchíd irányába.
A gépek füstgenerátorából kibocsátott hosszú füstcsík mutatta, hogy szinte már a vizet súrolták, amikor elérték a Lánchíd pilléreit. Mindhárom gép üvöltő motorokkal suhant át a híd alatt, és ekkor a vezérgép balján haladó kísérő hirtelen még lejjebb süllyedt, a főfutói pedig - igaz, hogy csak egy pillanatra – de „megfogták” a vízfelszínt.
Ez jól látszott a fix futószárba épített lökésgátlók rövid benyomódásán is. A pilóta azonban teljesen ura maradt a helyzetnek, és elemelte a gépet. Minden csak centimétereken és tizedmásodperceken múlott; a víz felületi feszültsége miatt, ha néhány centiméterrel mélyebbre süllyedt volna a Duna vizébe a futókerék, a gép ellenállhatatlanul orral a vízbe bukik. Szerencsére azonban a dél-afrikai pilóta lélekjelenlétének és repülőtudásának köszönhetően,
nem lett baj a veszélyes helyzetből, és a kötelék történelmet csinált;
a mai attrakció bekerül a Guinness-rekordok könyvébe.
Hogy mi okozhatta az akár súlyos baleset veszélyét is felvető váratlan helyzetet,
a légügyi hatóság vizsgálata fogja kideríteni.
Nem elképzelhetetlen, hogy egy viszonylag ritka, de szeles időben előfordulható meteorológiai jelenség, az úgynevezett microbrust állt a veszélyes szituáció hátterében.
A microbrust olyan rendkívül kis területen érvényesülő és felülről lefelé haladó erős légáramlat, amely a gépet is lenyomhatja. Alig egy-két méterrel a vízfelszín felett pedig nem egyszerű ennek hatását korrigálni.
A látványos és emlékezetes légibemutatót az 1945-ben épített, B-25 Mitchell kétmotoros közepes bombázó, a sirályszárnyairól nevezetes, és az amerikai haditengerészet, az U.S. Navy második világháborús sötétkék festésével ellátott ugyancsak 1945-ben épített Vought Corsair vadászgép, és a Farchild Dornier sugárhajtású katonai gyakorlógépe, a híres Alpha Jet két gépének együttes kötelékrepülése zárta.
A magyar repüléstörténeti gyűjtemények, mindenekelőtt a Goldtimer Alapítvány büszkeségeit is megcsodálhatta a nagyközönség;
köztük a világ egyetlen repülőképes Liszunov Li-2 típusú,
és a Malév korai színeivel ékesített antik utasszállító gépét.
A Goldtimer tulajdonában lévő Li-2-t 1949-ben építették, és először a Maszovlet, majd 1954-től a jogutód Malévnál repült, de szolgált a Magyar Néphadseregben is katonai szállítógépként.
Az alapítvány szakemberei kb. 45 000 munkaóra ráfordításával hozták ismét repülőképes állapotba a „Tevét”, amely új életét 2001-ben kezdte meg, és azóta a hazai valamint a nemzetközi légibemutatók nagy kedvence.
A Goldtimer kollekciójából az id. Rubik Ernő által 1944-ben tervezett Kánya, valamint az 1920-as évek reptechnikáját képviselő duplaszárnyú, nyitott kabinos, és sodronymerevítős Polikarpov Po-2-ben is gyönyörködhetett a közönség, csak úgy, mint a fantasztikus, szóló légiakrobatikát bemutató Imre Lajos Mi-2 helikopterében.
Nagy kár, hogy a nemzetközileg is egyedülálló attrakciónak számító, angol lajstromú, de hazai tulajdonban álló, és magyar pilóta által repült csodaszép Aero L-29 Delfin típusú sugárhajtású katonai gyakorlógépben nem gyönyörködhettek a repülés Duna-parton összesereglett szerelmesei.