Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén

Az idős uralkodó a nagysikerű "Szulejmán" című tévésorozatban. A padisah hetvekét éves volt, amikor 1566 nyarán Szigetvár ostromához fogott

2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.

Néhány hétig magyar földben nyugodott Szulejmán holtteste

A török és az egyetemes történelem egyik meghatározó személyisége, Szulejmán szultán 72 éves korában, utolsó, személyesen vezetett hadjárata idején, Szigetvár ostroma alatt hunyt el – feltehetően szívelégtelenségben - 1566. szeptember 6-án hajnalban.

I. Szulejmán (uralkodott 1520 és 1566 között) utolsó hadjárata alatt, a Szigetvár melletti táborban hunyt el 1566. szeptember 6-án Forrás: Wikimedia Commons

A padisah halála nem is jöhetett volna rosszabbkor az ostromot ténylegesen vezető nagyvezír, Szokollu Mehmed számára. Ahogy Szulejmán örökre lehunyta szemét, Szokollu Mehmed azonnali tanácskozásra hívatta a pasákat.

Az idős uralkodó a nagy sikerű Szulejmán című tévésorozatban. A padisah hetvenkét éves volt, amikor 1566 nyarán Szigetvár ostromához fogott Forrás: Szulejmán

A díván elhatározta, hogy a szultán halálhírét szigorú titokként kezelik,

és olyan látszatot keltenek a katonák előtt, mintha az uralkodó még élne. A nagyvezír fővesztés terhe mellett meghagyta az uralkodó írnokának, hogy - egyedi utasítása szerint- a továbbiakban is Szulejmán aláírásával ellátott parancsokat fogalmazzon meg.

A boszniai születésű Szokollu Mehmed nagyvezír szerb szülőktől származott. Pargali Ibrahimhoz hasonlóan alacsony sorból küzdötte fel magát az Oszmán Birodalom második emberének. Domenico Custos rézmetszete 1601-ből Forrás: History.com

A nagyvezír elrendelte, hogy az uralkodó holttestét a szultáni sátorban balzsamozzák be. A balzsamozás során eltávolított belső szerveket a sátorban elásták - a hagyomány szerint az uralkodó szívét egy aranyedénybe elhelyezve -

a holttestet pedig díszes szőnyegbe csavarva földelték el ideiglenesen.

Ezután Szokollu Mehmed – a halott szultán nevében – parancsot adott az utolsó nagy rohamhoz történő felkészülésre.

Szulejmán szultán kézjegye, az úgynevezett tugra. A padisah halála után a nagyvezír titkos parancsba adta az írnoknak, hogy továbbra is a szulejmáni tugrát hamisítsa a csapatoknak szóló uralkodói utasításokra Forrás: Wikimedia Commons

A szultán holttestét Szigetvár elfoglalása után, amikor a török sereg sátort bontott, titokban kiásták, megmosdatták, és díszes ruhába öltöztetve a lefüggönyözött uralkodói hintóba ültették. Szokollu Mehmed mindaddig fenntartatta annak látszatát, hogy Szulejmán életben van, amíg a hadak Drinápolynál (ma Edirne, Törökország) fel nem oszlottak.

A hazavonuló seregben vitték vissza Isztambulba Szulejmán bebalzsamozott, és a lefüggönyözött uralkodói hintóba ültetett holttestét, azt színlelve, hogy még él a padisah. Egykorú török miniatúra Forrás: Wikimedia Commons

Isztambulban csak 1566. szeptember 29-én jelentették be hivatalosan Szulejmán halálhírét,

akit Hürremtől született fia, II. Szelim követett a trónon.

Bosnyák szál, amely Szulejmán nagyvezíréhez kapcsolódik

A korabeli feljegyzésekből tudni, hogy azon a helyen, ahol Szulejmán holttestét ideiglenesen magyar földbe hantolták, illetve ahol belső szerveit eltemették, 1573-ban már emlékkert állt.

Hürrem Tiziano által festett portréja. Hürrem, Szulejmán kedvenc felesége volt II. Szelim anyja. A mindenre elszánt és fondorlatos szultána rabszolganőből Szulejmán társuralkodójává küzdötte fel magát Forrás: Wikimedia Commons

Az urához haláláig hű nagyvezír, Szokollu Mehmed, akit e tisztségében régi barátja és apósa, II. Szelim (uralkodott 1566 és 1574 között) ugyancsak megerősített, a későbbiekben is szívén viselte a volt uralkodó emlékének megőrzését.

II. Szelim, Szulejmán halála után, 1566. szeptember 29-én lépett trónra. Szokollu Mehmed régi barátja és a veje volt az új szultánnak Forrás: Wikimedia Commons

A Fodor és Pap professzorok vezette kutatócsoport a terepi munkák mellett széles körű levéltári kutatómunkát is végzett.

Ennek során került elő az a rendkívül érdekes, 1574 áprilisában kelt és Szokollu Mehmed által jegyzett okirat,

amely a szultáni türbe (síremlék) és az ahhoz tartozó dzsámi személyzetének ellátásáról rendelkezik.

Szulejmán Szinán pasa által épített türbéje Isztambulban. Nagy valószínűség szerint ez szolgált a magyarországi síremlék mintájául Forrás: Origo

A török levéltárból előkerült okirat azt bizonyítja, hogy

1574-ben már állt az elhunyt uralkodó sírja fölé emelt türbe,

illetve a vallási kegyeletet kiszolgáló dzsámi, amelyeket a boszniai származású nagyvezír építtetett II. Szelim jóváhagyásával.

Fokozatosan feltárul a Szulejmán emlékét őrző oszmán település

Az idén május 23-án megkezdett ásatás során a Turbék-Zsibóti-szőlőhegyen sikerült feltárni egy újabb jelentős méretű oszmán kori épületet.

Az I. Szulejmán török szultán síremléke (türbéje) melletti feltételezett dzsámi falmaradványainak feltárása Szigetvár közelében Forrás: MTI/Sóki Tamás

A geofizikai felmérések és ásatások számos épületmaradvány nyomát kimutatták,

amelyek részben még feltárásra várnak.

Viszont az ásatások eddigi eredményei tökéletes összhangban állnak azzal az 1576-ban kelt okirattal, amelyet a szultáni tanács bocsátott ki egy település felépítésére kötelezve a szigetvári béget.

Egy török régész Szulejmán síremléke (türbéje) mellett feltételezett dzsámi falmaradványainak feltárásán Forrás: MTI/Sóki Tamás

Ennek az lehetett az oka, hogy Szulejmán türbéje a korabeli muszlim világ egyik legfontosabb zarándokhelyévé nőtte ki magát. (Szulejmán török szultánként nemcsak az Oszmán Birodalom uralkodója, hanem az iszlám kalifája is volt egyben.)

Szigetvár látképe 1688-ban Forrás: Origo

A múlt hónapban elkezdett feltárás a tavalyi évben megtalált épülethez hasonlóan széles falakkal rendelkező építmény, csak jóval nagyobb annál.

Elrendezése és mekkai tájolása alapján csaknem bizonyos, hogy az építmény a korabeli török, illetve a 17. század második feléből származó magyar, olasz, és császári dokumentumokban egyaránt megemlített, a szultáni türbe közvetlen szomszédságában állt egykori, és Szokollu Mehmed által építtetett dzsámi maradványa.

Az Eszterházy Pál féle helyszínrajz, valamint Anguissola olasz hadmérnök 17. század végén készült vázlata jelentős segítséget nyújt a kutatóknak az épületek azonosításához Forrás: Hancz Erika

A kisebb, már tavaly feltárt épületmaradvány pedig a szultáni türbe alapja lehet.

A vizsgálatok és eredmények kiértékelése még tart,

de amint Pap Norbert professzor az Origónak elmondta, semmi olyan új körülmény nem merült fel, ami az eddigi koncepció módosítását igényelné.

Szarajevóból érkezett az első sejk

A nemrég megtalált írásos forrásokból az is kiderül, hogy a szultáni türbe mellé épített dzsámi első sejkje Szarajevóból érkezett Szigetvárra. Ez nem véletlen, hiszen az emlékhely legfőbb gondnoka, Szokollu Mehmed nagyvezír maga is Bosznia-Hercegovina szülötte.

Szokollu Mehmed nagyvezír portréja Forrás: The Ottoman Empire

A dzsámi mellett még két nagyobb, az 1570-es években emelt épület állt,

az egyik a halveti dervisek kolostora, a másik pedig az emlékhely őrzését ellátó katonaság kaszárnyája lehetett.

A dervisek vezetője, és a dzsámi sejkje, a mostari származású Ali Dede Bosnevi korának neves iszlám hittudósa volt.

Szigetvár, 2016. május 27. Simon Béla, a Janus Pannonius Múzeum régésztechnikusa, Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója, a kutatócsoport vezetője és Kitanics Máté, az MTA BTK tudományos munkatársa az I. Szulejmán türbéje melletti feltételezett dzsámi falmaradványainak feltárásán, Szigetvár közelében Forrás: MTI/Sóki Tamás

A derviskolostornak feltételezett épület feltárását a közeli napokban kezdi meg Pap professzor kutatócsoportja. A feltárás nyomán egyre pontosabban kirajzolódik a Szulejmán emlékét őrző, világviszonylatban is egyedülálló oszmán kori település.

Vincenzo Coronelli térképe 1688-ból Forrás: Dr. Pap Norbert

Csak nagyon kevés ország mondhatja el, hogy egy olyan világtörténelmet alakító híres historikus személyiség sírhelyével rendelkezik, akinek végső nyughelye másutt található.

Megérezték a kincsszagot a történelem hiénái

A világviszonylatban is jelentős régészeti feltáráson az elmúlt hetekben, hónapokban új és aggasztó jelenségre figyeltek fel a kutatócsoport tagjai;

felbukkantak az illegális kincsvadászok.

Pap Norbert professzor, a szultáni temetkezési helyet feltáró nemzetközi kutatócsoport egyik vezetője Forrás: Origo

Pap Norbert az Origónak elmondta, maga is szemtanúja volt, amikor egy kisbuszból ásókkal és lapátokkal felszerelt amatőr „régészek” szálltak ki, az ásatási helyszín közvetlen közelében.

Fatih Elcil török régész és Hancz Erika, a Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszékének munkatársa a feltárás közben Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

A professzor vélekedése szerint az illegális kincskeresők fantáziáját a szultáni szerveket magába záró aranyedény legendáján kívül minden más egyéb szóba jöhető „szulejmános” relikvia is megmozgatja, amelyeknek jó ára lehet a feketepiacon.

A Szulejmán dzsámi Szigetváron, a várban Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

A kutatómunkára kapott támogatási összeg felhasználási tételei között sajnos nem szerepel az őrzés-védés, így egyelőre nincs jogcímük a terület 24 órás őrzéséért akár egyetlen forintot is kifizetni.

Mindenestre sürgető a probléma megoldása,

mielőtt az illegális kincsvadászok esetleg nagy károkat okoznának.

Szerb rabszolgagyermekből lett a birodalom második embere

Szokollu Mehmed, a szultán után a legfontosabb tisztséget viselő nagyvezír a padisah elkötelezett híve volt,

akit az előző évben, 1565-ben nevezett ki az uralkodó a magas méltóságra.

Szokollu (Szokolovics) Mehmed a boszniai Rudóban született 1505-ben, szerb nemzetiségű szülők gyermekeként.

Szokollu Mehmed nagyvezír a népszerű Szulejmán című televíziós sorozatból Forrás: Szulejmán

Egészen fiatalon, a devisirme (gyermekadó) keretében került az oszmán hadseregbe, ahol hamar felfigyeltek rendkívüli tehetségére.

Szokollu Mehmed gyors karriert futott be a szultán hadseregében.

A padisah 1546-ban kapudán basinak (tengernagynak) tette meg, és kinevezte a török flotta főparancsnokának.

A közeli napokban kezdenek hozzá a dzsámi mellett feltételezett derviskolostor feltárásához Forrás: MTI/Sóki Tamás

Szokollu Mehmed szoros kapcsolatba került Szulejmán és kedvenc felesége, Hürrem fiával, az 1524-ben született Szelim herceggel, akinek bizalmas barátjává vált.

Hadvezéri tehetsége mellett ez a barátság is komoly szerepet játszott abban,

hogy az udvarba bejáratos bosnyák pasából az Oszmán Birodalom második embere lett.

Az utolsó pillanatban döntötte el Szulejmán, hogy „Sziget” lesz a cél

Szokollu Mehmednek nagyvezírként a Szigetvár elleni felvonulás volt az első hadművelete. Az 1566 januárjában megtartott haditanácson az idős Szulejmán még az 1552-ben sikertelenül megostromolt Eger bevételét jelölte ki stratégiai célnak.

I. (Nagy) Szulejmán 1520 és 1566 között ült az oszmán Birodalom trónján, 1566. szeptember 7-én Szigetvár falai alatt hunyt el Forrás: Wikimedia Commons

Nándorfehérvár alatt állomásozva, hűbéresével, János Zsigmond erdélyi fejedelemmel történt találkozója után azonban megváltoztatta tervét, és elrendelte, hogy a sereg vonuljon Szigetvár alá. A döntésnek két fő oka lehetett.

Zrínyi és a szigeti védők kitörése Hollósy Simon festményén Forrás: Wikimedia Commons

Az egyik, hogy

Szigetvár volt a Dunántúl legjelentősebb végvári erőssége,

ami útjába állt Szulejmán egész életen át dédelgetett tervének, Bécs elfoglalásának. A másik pedig az, hogy az erősség parancsnoka, gróf Zrínyi Miklós túlontúl is sok borsot tört a Porta orra alá.

Szigetvár 1566-os ostroma egy 17. századi rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons

1566 elején kiverte a törököket Siklósról, és fennállt a veszélye, hogy a harcias gróf betör a Dráván túli területekre. A hatalmas túlerőben lévő oszmán hadak (Szulejmán serege a becslések szerint 100–150 ezer főt tett ki a hadjárat idején).

1566. augusztus 5-én kezdték el Szigetvár lövetését,

de az alig 2300 főt számláló várőrség - élén a halált megvető bátorsággal küzdő horvát bánnal, gróf Zrínyi Miklóssal – annak ellenére, hogy szeptember elejére visszaszorultak a belső várba, nem várt módon, keményen ellenálltak.

Gróf Zrínyi Miklós horvát bán, Szigetvár várkapitánya, Barabás Miklós festménye Forrás: Hr.wikipedia.org

Szulejmán hol fenyegetéssel, hol pedig hízelgő ígéretekkel szerette volna rávenni Zrínyit a vár feladására. A rendkívül jellemes horvát főnemes és magyar hazafi, annak ellenére, hogy uralkodójától, II. (Habsburg) Miksától többszöri kérés ellenére sem kapott semmilyen segítséget,

minden esetben visszautasította a szultán ajánlatát,

beleértve a neki ígért horvát koronát is.

Szokollu Mehmed is főt hajtott a szigetvári hősök előtt

Szulejmán szeptember 6-án bekövetkezett halála azzal a veszéllyel járt, hogy ha a hír kiszivárog, a véres veszteségeket okozó ostromtól megfáradt katonák fellázadnak, és megtagadják a harc folytatását.

Szigetvár ostroma egy 1566-ban készült térképen Forrás: Wikimedia Commons

Ezért döntött úgy a nagyvezír, hogy a török sereg túlerejére alapozva haladéktalanul megindítja a frontális támadást a folyamatos ágyúzástól már erősen leromlott belső vár ellen. (Az első általános rohammal már augusztus 6-án megpróbálkoztak a törökök, de Zrínyi és védői véres veszteségeket okozva ekkor még visszaverték a támadókat.) Szokollu Mehmed szeptember 7-re tűzte ki a végső, általános rohamot, ám a védők ismét meglepetést okoztak.

Szigetvár 1566-os ostroma, Zrínyi Miklós kirohanása Forrás: Wikimedia Commons

A magyar és horvát katonákból álló,

alig 720 főre olvadt csapata élén ugyanis Zrínyi gróf váratlanul kitört a várkapun, és legázolta a rohamra felálló török egységek elővédjeit.

A heves ellenlökéstől az ellenséges hadrend megbomlott, ám a hatalmas túlerő miatt aligha lehetett kérdéses a kétségbeesetten bátor akció végkimenetele.

Vonuló janicsárok. A török haderő elsöprő túlerőben volt Forrás: Origo

A heves kézitusában a hős gróf és katonái az utolsó szálig elestek.

Még azok sem adták meg magukat, akik visszaszorultak a várba, ahol a termekben ellenállva az utolsó leheletükig folytatták a kilátástalan harcot.

A szigetvári vár látképe légi felvételen Forrás: Wikimedia Commons

A kitörés előtt Zrínyi felgyújtatta a belső vár épületeit, és a lőporraktár éppen akkor robbant fel rengeteg ellenséges katonát megölve, amikor a törökök benyomultak a várudvarra. Nem sokon múlott, hogy a nagyvezírt is megölje a detonáció. Szokollu Mehmed nagyvezírt, annak ellenére, hogy 20 000 katonát vesztett a szigetvári ostrom alatt, megrendítette a hősiességnek ez a kimagasló foka.

Szokollu Mehmed nagyvezír türbéje Forrás: Wikimedia Commons

Élete végéig nagy tisztelője maradt Zrínyinek, akire mindig hős ellenfélként emlékezett vissza.

Több mint fél évszázaddal később Richelieu bíboros, a 17. századi politikatörténet egyik legnagyobb alakja jegyezte fel, hogy gróf Zrínyi Miklós és maroknyi katonája az egész európai civilizáció védelmében áldozták fel életüket, amiért a kereszténységnek „örök időkig” hálásnak kell maradnia.

Richelieu bíboros méltatása szerint Zrínyi és vitézei az egész európai keresztény civilizáció védelmezői voltak Forrás: Wikimedia Commons

Szokollu Mehmed II. Szelim halála után még nagyvezír maradt, ám III. Murád uralkodása idején fokozatosan kegyvesztetté vált. Hetvennégy éves korában hunyt el Isztambulban, 1579. október 11-én.