Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, fontos nap lesz az űrkutatás számára július 4-e: ekkor fogja ugyanis elérni a NASA Juno űrszondája a Jupitert, hogy két évig vizsgálja a gázóriás sajátos tulajdonságait. Ilyen közelről, és ilyen pontosan még soha nem figyeltük meg a bolygót.
Az űreszközt a New Frontiers program második küldetésének keretében indították útjára 2011-ben (az első a New Horizons volt, amely tavaly érte el a Plútó–Charon rendszert), a költségek 1,1 milliárd amerikai dollárt tettek ki.
Fő feladata az lesz, hogy a bolygó keletkezéséről gyűjtsön információkat, kutatók ugyanis úgy gondolják, hogy a Nap 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulása után a Jupiter az első bolygók egyikeként kezdhetett el formálódni. Hogy ez miként történt, egyelőre rejtély.
A Juno mérni fogja az atmoszférában jelenlévő víz és ammónia mennyiségét, valamint kideríti, hogy a bolygónak van-e egyáltalán szilárd magja. A Jupiter gravitációs és mágneses mezőjének feltérképezése feltárhatja a planéta belső szerkezetét és a bolygómag tömege is mérhetővé válhat.
A Juno a most visszaküldött kép készültekor, június 12-én 10,9 millió kilométerre volt a gázóriástól.
A fotón már látszanak a Jupiter legnagyobb holdjai:
az Io, az Európé, a Ganümédész és a Kallisztó; és halványan már kivehetők a bolygó felhősávjai is.
Az űrszonda a Jupiter északi sarka felől közelíti majd meg a planétát, a korábbi Jupiter-missziók inkább az egyenlítő környékére koncentráltak, így ez is új megközelítlést ad majd a Juno méréseinek.