A Berkeley Kaliforniai Egyetem munkatársai a VLA teleszkóprendszerrel az óriásplanéta atmoszférája által kibocsátott rádióhullámokat vizsgálták különböző hullámhosszokon, írja a Science Daily tudományos híroldal.
Száz kilométer mélyen sikerült bepillantani a felhőréteg alá, ez a régió eddig nagyrészt ismeretlen volt a tudósok számára. A teleszkóprendszeren mostanában komoly fejlesztéseket hajtottak végre, ennek köszönhetően sikerült élessé tenni a sebesen kavargó légkör miatt elmosódott képeket.
A kibocsátott rádióhullámokat az ammóniagáz részben elnyeli. Az elnyelés mértékéből tudtak a szakemberek következtetni arra, hogy mennyi ammónia van jelen a Jupiteren és az milyen mélységben található.
Tulajdonképpen egy háromdimenziós képet nyertünk a Jupiter atmoszférájában található ammónia fel-le mozgásáról”
– mondta a tanulmány szerzője, Imke de Pater csillagász, aki szerint az új rádiótérkép felbontása messze felülmúlja a korábbiakét.
Sikerült megfigyelni, hogy az ammóniában gazdag gázok felemelkedésével jönnek létre a felső felhőrétegek - az ammónium-hidroszulfid felhő 200 Kelvin fokon (-73,150C), valamint az ammóniajég felhő 160 Kelvin fokon (-113,150C). Ezeket a képződményeket a földi optikai távcsövekkel is viszonylag könnyen meg lehet pillantani. A rádiótérkép azt is elárulta, hogy az ammóniában szegény gázok visszasüllyednek a mélyebb régiókba.
Az is kiderült, hogy az infravörös- és rádiófelvételeken fényesnek látszó úgynevezett „forró pontok” ammóniaszegény területek, melyek az egyenlítőtől északra övszerűen szétszóródva fogják körbe a planétát. A forró pontok között olyan ammóniában gazdag feláramlások vannak, melyek ammóniát hoznak magukkal a mélyből. A vizsgálatot a Science magazin legújabb számában tették közzé.
Bár a mostani eredmények is jelentősek, július 4-étől indulnak azok a mérések, melyek alapján részletesen megismerhetjük majd a Jupiteren zajló folyamatokat. Ekkor érkezik meg ugyanis a NASA Juno űrszondája, amely többek között a gázóriás atmoszférájában található víz mennyiségének pontos meghatározását, az atmoszféra összetételének felderítését, hőmérsékletének megállapítását, a felhőmozgások feltérképezését tűzte ki célul.