A kommunista politikai rendőrség nyomában a Vízivárosban

ÁVH, ÁVH-s házak, 2016. 06. 07.

A D/100-as számmal rejtjelezett kormányrezidenciáról, a káderdűlőkről és a kommunista rendszer titkosszolgálatainak budai csoportjairól sok minden kiderült a rendszerváltás óta. Arról viszont alig hallhattunk eddig, hogy a legkomolyabb építményhálózatot Buda szívében, a Vízivárosban alakította ki a kommunista politikai rendőrség. Elmondjuk, miért bontották le a mai Francia Intézet helyén álló épületet, és hol volt az ÁVH-óvoda.

Az ÁVH-túra egy pillanata Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A Döbrentei térre beszéltük meg a találkozót. Terveink szerint egészen a Margit hídig elsétálunk Jamrik Leventével, amihez jól jön a kényelmes cipő meg a hátizsák. Az idő is kegyes hozzánk. Ragyogó napsütésben indulunk útnak, szerencsére nincs kánikula.

A Falanszter blog történész szerzője hét éve szervez túrákat a főváros különböző pontjain, amelyekben az elhallgatott múlt lebontott, eltüntetett emlékei, titkos helyszínek, kémek, örömlányok és gyilkosok történetei szerepelnek. Ma a rettegett politikai rendőrség, az Államvédelmi Osztály és utódja, az Államvédelmi Hatóság birodalmába kalandozunk néhány orosz sztorival és némi gyilkos indulattal fűszerezve.

Egy romantikus világ hagyatéka

Az Erzsébet híd budai hídfőjénél lévő terület, ahol túránk indul, Budapest egyik legrégebbi vidéke. Már a neolitikumban lakott volt. Az első falut azonban a kelta eraviszkusz fazekasok hozták létre az időszámításunk előtti IV. században.

A városrész mai nevét, a Tabánt, a török Tabakhane (Tímár-telep) magyaros alakját 1690-től viseli.

A XIX. század közepétől a Tabán egy romantikus hangulatú kisváros volt, amely 68 utcából és 5 térből állt, meg abból a 76 vendéglőből és kerthelyiségből, amely miatt

joggal hívták Budapest Montmarte-jának.

Híres, kacskaringós utcái és jó vendéglátóhelyei miatt ugyanis hamar a szerelmesek és a bohém művészek kedvelt helyévé vált.

Hangulatáról számtalan műalkotás tanúskodik. Több régi magyar film mellett például Krúdy regényei is hűen tükrözik az elfeledett világot. A nagy nyíregyházi író maga is számtalanszor megfordult híres kocsmáiban, ahogy a többi között Ady Endre, Bródy Sándor, Márai Sándor, Szerb Antal, Bernadotte hercege, a későbbi VI. Gusztáv Adolf svéd király; a walesi herceg, aki VII. Edward néven lett Nagy-Britannia királya; Hitler kedvenc színésznője, valamint a Horthy testvérek és a Habsburg-koronahercegek is.

Jamrik Levente Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A kis házakat a Horthy-korszakban, 1933 és 1936 között bontották le. Egy hatalmas, modern, Szent Imréről elnevezett fürdővárost képzeltek a helyére, amely a II. világháború és a kommunizmus vállalkozóellenessége miatt sosem jött létre.

A szegénynegyed mellett volt az úri Tabán, ahol a többi között Wekerle Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagja, az első polgári származású magyar miniszterelnök is lakott.

Házának közelében, az Erzsébet híd mai budai lehajtójánál pedig ott állt a Szent Demeter-templom, amelyet egy filmbe illő ÁVH-s gyilkosság tetthelyeként őriz a szerb és a magyar emlékezet.

Az 1751-re elkészült Isten házát a tabáni szerbek építették Mayerhoffer Ádám pallér tervei szerint. Kivételesen szép, vörösrézzel bevont toronysisakja a szent életének stációit mutatta be, és

állítólag annyira kellemes volt a hangja, hogy Ferenc József császár is kedvelte.

Talán emiatt, de ez volt az egyetlen templom a fővárosban, amelynek a harangját nem olvasztották be az első világháborúban azért, hogy ágyút öntsenek belőle.

A Szent Demeter-templom átvészelte az 1810-es tűzvészt, az 1838-as árvizet és a 30-as évek városrendezésekor is megkímélték – olvasható az Urbface.com oldalon. Bár a kis templom tetőszerkezete a második világháborúban leégett, még Budapest ostroma után is megmaradt. Rákosi Mátyást viszont nem élte túl.

Hatalmas kereszttel védte meg a templomát, agyonverték

1949-ben az ÁVH emberei többször nekimentek a bejáratnak. Be akarták törni. A plébános megpróbálta megakadályozni őket, ezért hatalmas fakereszttel feszítette ki a templom ajtaját. Sikerült is kivédenie az ÁVH-sok első rohamát. Bár a csatát megnyerte, a háborút elvesztette. A kommunista titkosrendőrök ugyanis a templomot megkerülve betörtek az oldalsó bejáraton, és rátámadtak a plébánosra. Agyonverték.

Ezután lebontották a Szent Demeter-templomot, aminek a helyén most az Erzsébet híd Attila út felé vezető lehajtója áll. Mögötte volt még egy eklektikus épület, amit szintén ledózeroltak a kommunisták

– mondja Jamrik Levente.

Szent Demeter-templom, Tabán, 1945 Forrás: Fortepan

A templomban található ikonosztáz egy részét megmentették. Ma a szentendrei pravoszláv múzeum őrzi, a templom emlékét pedig egy kis harangláb.

A negyvenes évek végén a Sztálinhoz hű Rákosi-rendszer budapesti vezetése nemcsak azzal kedveskedett a szovjet diktátornak a születésnapján, hogy éveinek száma miatt 70-esre keresztelték az első budapesti trolivonalat, hanem azzal is, hogy több szerb templomot leromboltak

– magyarázza a történész, majd hozzáteszi, ebben az időszakban romlott meg Sztálin kapcsolata Titóval, akit láncos kutyaként kezdett emlegetni. Így történhetett meg, hogy számtalan szerbséggel kapcsolatos szimbólum Budapesten is a rendszer áldozatává vált.

Szent Demeter-templom, Tabán, 1945 Forrás: Fortepan

Pár lépés után a szépen felújított Fátyol térre érünk. Azonnal feltűnik nekem a nagy árvíz méretét jelző tábla, amire szerbül is felvésték a fontos eseményt. Eközben Levente egy papírt tart a kezében, amit a szeme elé emel. A szerb püspöki palota fotóját látni rajta, egy szép, hagymakupolás épületet.

Megtudom, hogy a Nikolics Vlagyimir tervei alapján készült épület is átvészelte a háborút, de nem maradhatott, hiszen a szerb egyházé volt, dr. Zubkovics György püspök lakhelye. 1955-ben lebontották, és kialakították a helyén a Fátyol teret.

Támadnak az oroszok

Amikor 1917. február 24-én zavargások törtek ki Szentpétervárott, rengeteg cárhoz hű főtiszt elmenekült a bolsevizálódó Szovjetunióból. Bár Oroszország a központi hatalmak ellenfele volt az első világháborúban, mégis többen Berlinbe, Bécsbe és Budapestre menekültek, ahol orosz fehér légiókat alapítottak. Következő állomásunk az a ház, amelyet az orosz fehér légió budapesti központjaként ismernek.

Az orosz fehér légió budapesti központjának épülete Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Amíg beosonunk a Kégl-bérház hatalmas bejáratán, meghallgatom, hogy a Magyar Királyság területén közel 1 millió orosz hadifogoly sínylődött, az osztrák–magyar tisztikar jelentős százaléka pedig bolsevikellenes volt.

A trianoni győztes hatalmak már Budapesten voltak, hogy az ország feldarabolását intézzék, az oroszok meg éppen azt szervezték, hogy létrehoznak az itt raboskodó hadifoglyokból egy reguláris hadsereget, hogy felszabadíthassák a szovjetté vált hazájukat és visszaállíthassák a cárságot

– mondja túravezetőm, majd azt meséli, hogy az ellenállás helyi vezére Pjotr Glazenap tábornok, Sztavropol tartomány katonai kormányzója és a cár testőrkapitánya, Vlagyimir Malama vezérezredes volt, akinek a felesége Anna Romanov-Szamojlov nagyhercegnő szintén ebben a házban élt.

Nagyon komoly szervezkedések zajlottak, végül 1925-ben Kánya Kálmán külügyminiszter kérésére el kellett hagyniuk az országot, mert már nagyon kellemetlen volt a jelenlétük a magyaroknak

– mondja Jamrik Levente.

Moszkva ugyanis bejelentette, hogy emiatt nem vesznek magyar árukat. Az említett Romanov-lány, három kísérőnőjével együtt, ebben a házban élte meg a második világháborút. Végül az egyik honfitársától, egy kiskatonától elkapott tüdőbetegség vitte el az ötvenes években.

A nagyhercegnővel az a Szegedy-Maszák Aladár is egy házban lakott, akit Horthy kiküldött az Egyesült Államokba, hogy tárgyaljon az amerikaiakkal.

Szegedy-Maszák nem teljesítette Horthy kérését.

Lényegében senkivel nem beszélt és semmit sem intézett el. Haza sem jött, inkább letelepedett az Egyesült Államokban. Pár lépéssel arrébb újabb történet bontakozik ki szemünk előtt.

Lőttek a kőbányai pincegyár igazgatójának

Ennek a sárga háznak, a Lyka-palotának a folytatása egy óriási kupola volt, amit az épületrésszel együtt ellőttek az oroszok, mert az egykori Tabán az ostrom idején szükségrepülőtérként működött

– közli velem a túravezető.

Itt is megálltunk Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Ideszállították az élelmiszert és a lőszert a Budán harcoló német és magyar csapatoknak, de nem csak azért lőtték szét az orosz ellenállás központjához közeli tornyot, mert a pesti oldalról kitakarta a szükség-leszállópályát, hanem azért is, mert ebben a házban lakott Dános Marcell. Ő volt a kőbányai Dreher Sörgyár igazgatója, amelynek több kilométer hosszú pincerendszerében ekkor a Messerschmitt repülőgépgyár magyarországi üzeme működött.

Az oroszokat dühítette a repülőgépgyár. Hiába foglalták el Budapestet, egyszerűen nem találták meg a bejáratát, ezért az igazgatót zsarolták, hogy árulja el.

A ház másik híres lakója Marchal József udvari szakács, a róla elnevezett Marchal-máj feltalálója volt.

Arisztokraták és a részeg rabbi esete

Elsétálunk a gyönyörűen felújított Várkert bazár mellett egészen a közelében lévő szökőkútig. Ismét előkerül egy régi fotó, és Jamrik Levente elmondja, hogy Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia építette fel az egykor itt álló szállodát. Ő volt a török és a magyar tűzoltóság megalapítója, és a siklót is az ő kezdeményezésére építették meg, ami Európában a második volt a lyoni után. A park helyén egyébként öt palota állt.

A szökőkút a régi Fiume hotel épületének ívét követi. A mögötte lévő palotasor többnyire minimális háborús sérüléseket szenvedett, de mivel ezek magyar főurak (Széchenyi, Zichy, Lipthay) tulajdonai voltak, az elvtársak háborús sérülésekre hivatkozva mind lebontották

– mondja a történész, majd hozzáteszi, a későbbi Népjóléti Minisztériumot, a Barber–Kluseman- palotát a mellette lévő Iparügyi Minisztériummal együtt azért pusztították el, mert a Clark Ádám teret körforgalmasították.

A vár, előtérben a Fiume szálló a Lánchíd utcában, 1932 Forrás: Fortepan

A Fiume hotelben a németek rengeteg lőszert tartottak a háború alatt. Ezt többek között onnan tudjuk, hogy a szemben lévő neobarokk épületben élt a gyermek Tandori Dezső író, aki később azt írta: „ha az berobbant volna, akkor most én nem vagyok.”

Az Alagút felé haladunk tovább, majd megállunk az Öntőház utcában egy hatalmas kapu előtt, ami közvetlenül a sikló mellett található.

Ez a P-50-es számmal ellátott bunker, a Horthy-féle kormányóvóhely teherbejárata. A Várhegy járószintjétől mérve 35-36 méter mélyen van ez a kétszintes objektum, ami a központi alagúttal párhuzamosan fut. A rendszer régi főbejárata az Alagút bal oldalán helyezkedett el

– mondja a Falanszter blog szerzője.

Horthy kormányóvóhelyének egyik bejárat. Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Azt is elárulja, hogy a várfalba félig belógó betonkockának a helyén állt az 1812-ben felavatott vízivárosi zsinagóga, ami 1943-ban leégett. Nem antiszemita támadás miatt. Egyszerűen berúgott a rabbi, és égve hagyta a gyertyát, ami végül lángba borította az egész zsinagógát. Ennek a helyére került 1952-ben a vegyi és atomtámadás ellen is védelmet nyújtó erődrendszer „keleti kapuja”.

A nagy Kadhafi-átejtés

Miután egy kis kávéházban pihenünk egy kávészünetnyi időt, elhagyjuk a körforgalmat, és a Fő utcán haladunk tovább.

Az egykori Industrialexport ipari és fegyverkereskedő cég központi épületének részlete Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Egészen addig sétálunk, amíg el nem érünk a szovjet–magyar tulajdonú egykori Industrialexport ipari és fegyverkereskedő cég központi épületéig, ami a Linda című tévésorozatban látható rendőrkapitányságnak is az otthonául szolgált.

Ez mindig irodaház volt. Ugyanannak az építésznek (Csomay Zsófia) a tervei alapján bővítették ki és modernizálták 2005-ben, aki eredetileg tervezte. Itt 1977-től azzal üzleteltek, hogy a fejlődő közel-keleti országokba szállítottak fegyvereket

– meséli a túravezető.

Úgy esett, hogy a líbiai diktátor, Moammer Kadhafi is rendelt tőlük BHG híradástechnikai-katonai berendezéseket több millió dollár értékben. Ugyanakkor közvetlenül azután, hogy megállapodtak, megjelent a COCOM-lista, a keleti blokk országait sújtó, multilaterális kereskedelmi embargó.

Ennek értelmében tilos volt Magyarországra fegyvert szállítani, amivel az amerikaiak és a nyugat-európaiak azt akarták elérni, hogy a szovjet blokk lemaradjon a fegyverkezési versenyben.

Így már az sem volt megoldható, hogy Kadhafinak elküldjék Budapestről a megrendelt katonai szállítmányt. Líbiából viszont már megérkezett a pénz, aminek hirtelen lába kélt. Sem a szállítmányt nem kapta meg Tripoli, sem a vételárat vissza, ezzel gyakorlatilag átvertük a líbiai diktátort. Amikor a diktatúrából demokrácia lett, keresni kezdték a pénzt Pesten. Azóta sem találják.

A kommunista titkosrendőrség központja

A Kadhafival üzletelő céggel szemben lévő Andrássy Gyula-palota titkos fegyvergyárként üzemelt a kommunista időszakban, amelyet az elvtársak varrodának álcáztak. Bár a katonai és rendőrségi pisztolyokat (FÉG 48M, PA-63) gyártó gépsorok súlya miatt 1950-ben leszakadt a palota mindkét emelete, az üzem 1966-ig működött az öreg épület falai között.

Két emelet szakadt le a fegyvergyártás miatt Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A mellette lévő saroképület egykor ÁVH-bérház volt, ahová az államvédelemhez hűséges embereket költöztették be, és azokat, akik maguk is a kommunista párt (kényszerű?) tagjai voltak, például Huszka Jenő operettszerzőt és feleségét, Arányi Mária írónőt.

A Francia Intézet helyén pedig Andrássy Tivadar palotája állt, amit a harmincas évek elején eladtak Franciaországnak, és minimális háborús sérüléseket szenvedett. 1945-ig itt működött a francia nagykövetség.

Az 1948-ban megalakuló Államvédelmi Hatóságnál kitalálták, hogy rábeszélik Léon Blum francia köztársasági elnököt egy ingatlancserére.

Felajánlották, hogy az Andrássy-palotáért cserébe Párizs megkapja a mai Lendvai utcai épületet. Amint a franciák beleegyeztek, és a magyar államé lett az Andrássy-palota, Rákosiék azonnal lebontották.

Nyaranként teniszpálya, telenként meg jégkorcsolyapálya üzemelt a foghíjon. Ezeket bárki használhatta. A lényeg az volt, hogy eltereljék a gyanút és a figyelmet az épülettel szemben működő tikosszolgálatokról.

„Jogos lenne a kérdés, miért költöttek milliókat arra, hogy lebontsák, és hogy a helyére ne építsenek semmit. Azért, mert a vele szemben álló Emmer-palotában működött 1967-től 1988-ig a Belügyminisztérium hírszerzésének Aktív Intézkedések Osztálya (III/1-7), illetve a megyei III/I. osztályokat irányító egysége, ami kimondottan a Nyugat-Európába emigrált civilek, katonai személyek sorsát követte, illetve a szocialista Magyarországra káros politikai tevékenységüket zárolta.”

– magyarázza a történész, majd hozzáteszi,

nem akarták, hogy a franciák belássanak az épületbe, ahol az utánuk kémkedő osztály mellett az angol, a nyugatnémet, az osztrák osztály és a többi is helyet kapott. Illetve itt működött az az ügyosztály is, amely kimondottan az egyházat figyelte.

Ez volt az ÁVH-óvoda épülete Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A Francia Intézet mellett, a Fő utca túloldalán álló földszintes házikó pedig a Kapisztory-ház, amelyet egy görög kereskedő épített, és 1984-ig az ÁVH óvodájaként működött.

Ez az öt épület egy komplett államvédelmi központot alkotott a rendszerváltásig. Az ÁVH 1989-ben költözött ki innen.

– teszi hozzá Jamrik Levente.

Meghalt Sztálin, oda a templomrombolás

Túránk következő állomása a Batthyány téren álló Szent Anna- és a vele szemben lévő, Fő utcai Szent Ferenc sebei templom. Az előbbit a háború alatt istállóként használták a németek.

Túravezetőnk elmondása szerint

a németek lovai annyira éheztek, hogy megették a vörösfenyőből készült padokat, aztán meg az állatokat az emberek, amikor már nem maradt ennivaló.

A túra egy pillanata Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Egyébként mindkét épület súlyosan megsérült a háború idején. A Szent Anna főhajója kettétört a légnyomástól, és a szennyvíz is feltört.

Sokáig napirenden volt Sztálin magyarországi látogatása. Az elvtársak attól tartottak, hogy ha a Parlamentből kinéz majd a generalissimus, akkor csak templomokat fog látni. Ki is találták, hogy le kell bontani a Szent Annát és a Szent Ferenc sebei templomot, illetve fent a várban a Mária Magdolna-templomot is

– mondja a történész, és azt is elárulta, azért kezdték a Mária Magdolnával, mert abban volt egy Horthyt ábrázoló falfestmény. Ez a két templom végül megúszta a megsemmisítést, mert Sztálin idejekorán, 1953-ban meghalt.

A Casanova bár

Pár lépéssel arrébb, a népszerű palacsintázó tőszomszédságában áll egy alacsony, fehér épület. A régi Fehér kereszt fogadót 1728-ban alapította nemes Falk Pál vendéglős.

Még ma is Casanova-házként emlegetik.

A történész azt meséli, hogy a városi legendák szerint az öreg Giacomo Casanova itt szállt meg, amikor a budai vizekben akarta áztatni reumás lábát.

A nagy kujon állítólag fűt-fát beígért a fogadós lányának, Kostjics Szávának, aztán elszökött vele. Az eljegyzett hölgy vőlegénye viszont megtudta, mire készülnek, és a nyomukba eredt. Amikor utolérte őket, Giacomo közölte, vigye nyugodtan, ő már öreg a párbajhoz.

A Casanova-ház bejárata mellett tábla emlékezik arról, hogy az épület fogadó volt egykor. Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A történetet még senki sem tudta bizonyítani, mégis annyira mélyen beleivódott a város emlékezetébe, hogy az 1990-es évekig itt üzemelt a Casanova bár, ahova kimondottan azok a lányok jöttek szórakozni, akik olasz vagy nyugatnémet turistával „akarták magukat elvetetni”. Ennek a szellemében többnyire olyan ügyfelet fogadtak, aki valutával tudott fizetni, olyat viszont, aki forinttal, nagyon ritkán.

Az egykori Fehér Kereszt fogadó ma Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Ez a ház a magyar belügyi hírszerzés egyik kiemelt helye volt. BM-nek dolgozó, diplomás örömlányok voltak ide beépítve, ugyanis bevett gyakorlat volt akkoriban, hogy a Budapesten tárgyalásokat folytató, nyugat-európai diplomatákat elhozták ide mulatni.

A hölgyek munkájának lényege az volt, hogy bájaik és némi ital segítségével használható információkat szedjenek ki a kiszemelt delikvensből.

Fasiszta szimbólum a Fő utcán

A Fő utcán áll az egykori katonai ügyészség épülete, amit olasz hadifoglyokkal építettek fel az I. világháborúban.

1948-tól 1956-ig 477 halálos ítéletet hirdetett itt ki a Vida Ferenc-féle vérbírók társasága, amelyből 189-et végre is hajtott az Államvédelmi Hatóság és a Rákosi Őrzászlóalj.

Ilyen ismert per volt a Nagy Imre-, a Mecséri János- és a Maléter Pál-féle kirakatper, valamint a hidegháború idején a híres-hírhedt Conrad-ügy is. Pincerendszerében, amelynek folytatása a ma is aktív Gyorskocsi utcai fogda, három évvel ezelőtt találtak egy fegyverládát.

Egyszerűen itt felejtették. Dobtáras gépfegyverekkel volt tele. 1956-ban annyira féltek attól, hogy a forradalmárok megtámadják az itt fogva tartott politikai foglyokat, hogy még térképet is készítettek és leírták, melyik ablaknál, milyen reteszállást kell felvennie a karhatalom egységeinek, ha jönnek a támadók, de nem jöttek.

A bíróság szimbóluma Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Érdekes, hogy itt található Budapest egyetlen fasiszta szimbóluma, egy fejszével összekötözött vesszőnyaláb is, amelyet Benito Mussolini olasz diktátor is országa címereként használt. A jelképet még a rómaiak alkották meg. Ők úgy tartották, hogy míg egy vesszőnyalábot könnyű eltörni, addig a csomóban összefogott vesszőket lehetetlen.

Ez azért maradt meg, mert a mai napig a faces az ügyészség szimbóluma, azaz egységben az erő. Egyébként az egész többféle szimbolikát őriz magában

– mondja a túravezető.

ÁVH-székház hungarista múlttal

Az egykori ÁVH-székház Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Néhány száz méter után folytatódik utcai történelemóránk. Eljutunk az egykori MDF-székházhoz, amelynek bontását a napokban tiltották meg. Az egykori Radetzky-laktanya sötét múltat tudhat maga mögött.

A Nyilaskeresztes Párt Halálfejes Légiója 60 zsidót és kommunistát végzett ki itt 1944-ben Ney Károly őrnagy vezetésével.

A háború után az Államvédelmi Hatóság sajátította ki magának az épületet, aztán csehszlovák minta alapján a munkásőrség költözött bele. Utunk végén egy elképesztő gyilkossági történettel kínál meg a túravezetőm.

Kodelkának feje, keze, lába

A Margit híd budai hídfőjénél áll egy ház, amelynek lakói filmbe illő gyilkosságra emlékeznek. A Tölgyfa utca 4. első emeletén élt Léderer Gusztáv huszárkapitány, aki a fehérterror alatt bosszúhadjáratában több kommunistát is kivégzett. Mégsem erről lett híres.

Élettársa, Schwartz Mici állítólag nagyon szép, dekoratív, csinos nő volt. Annyira szegények voltak, hogy a férfi rávette, legyen egy Kodelka Ferenc nevű hentesmesternek a szeretője

– meséli Jamrik Levente, majd azzal folytatja, hogy ebből a pénzből éltek egy ideig, aztán a hentest megkérték, hogy kössön nagy összegű életjáradék-szerződést Micivel.

Léderer Gusztáv, Kodelka Ferenc gyilkosa Forrás: Wikipédia

Mivel ezt az összeget csak akkor kaphatták meg, amikor Kodelka meghal, elhatározták, hogy végeznek vele. Többször próbálták megölni. Először altatót kevertek az italába és el akarták vágni az ereit, de a férfi felébredt. Másodjára sem tudtak vele végezni, de harmadjára már sikerült nekik.

Holttestét 22 részre darabolták fel itt a házban. Feje kivételével a testét berakták egy bőröndbe, és levitték a Csepel-szigetre, hogy beleengedjék a Dunába ott, ahol már nem laknak. A Weiss Manfréd Lőszergyár portársa viszont észrevette, hogy vízbe akarják dobni a véres koffert, és így rögtön lebuktak.

Léderer Gusztávot 1925 májusában felakasztották, Micit pedig életfogytiglanra ítélték. Miután 15 év múlva kegyelemből szabadult, virágárusításból tengette az életét. Ekkor született a morbid sanzon, amelynek a szövege róla szólt:

„Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába.”

Mici 1982-ben hunyt el. Halálos ágyán bevallotta, hol a fej, amit meg is talált a rendőrség. Ennek a háznak az első emeletén egy nagyon csúnya festmény mögött volt kialakítva az a titkos trezor, amelyben megtalálták a koponyát.

– mondja Jamrik Levente. Kodelka fejéről leszeparálták a húst, és egy felnyitható tetejű perselyt készítettek belőle, amiben a virágárusításból befolyt pénzt gyűjtötte a lakás életben maradt tulajdonosa.