A klónbirkák is élhetnek hosszú, egészséges életet

Ha a klónozott birkák egészségesek maradnak, a módszer működhet

A klónozott birkák is egészségesek maradhatnak időskorukig, nem kell feltétlenül Dolly, a világ első, testi sejtből klónozott emlőse sorsára jutniuk. Kevin Sinclair, a Nottinghami Egyetem szakértője és csapata a Nature Communications című szaklapban kedden megjelent tanulmányban mutatta be eredményeit.

Dollynak korán végtagpanaszai támadtak, majd hatévesen el kellett altatni egy tüdőgyulladás miatt. A klónbirka születése után húsz évvel a tudósok 13 klónozott birkát vizsgáltak meg. Az állatok 6-9 évesek, ami emberi korban számítva 60-70 évnek felel meg. Közülük négy állat - Debbie, Denise, Dianna és Daisy - ugyanabból a sejtsorból származik, mint Dolly, tehát ugyanazokkal a génekkel rendelkezik.

Dolly nem élt túl sokáig Forrás: Wikimedia Commons

Sinclair és kollégái minden eddiginél alaposabb egészségügyi vizsgálatnak vetették alá a 13 állatot. Arra voltak kíváncsiak, vajon ezek a birkák nagyobb mértékben szenvednek-e időskori betegségekben.

Idősek, de egészségesek a bárányok

Megvizsgálták többek között mozgásszerveiket, anyagcseréjüket és vérnyomásukat. A végtagok röntgenképe gyulladásos jellegű ízületi bántalmakra, oszteoartritiszre utaló jeleket mutatott, amelyben Dolly is szenvedett. Az eredményeket összehasonlították egy azonos korú, normális módon fogant birkacsoportéval.

Előrehaladott koruk ellenére nem mutatták a korai öregedés jeleit

azok a birkák, amelyeket Dollyhoz hasonlóan az úgynevezett szomatikus sejtmagtranszfer (SCNT) segítségével klónoztak. Sinclair és kollégái szerint csak az oszteoartritisz (porckocpás) enyhe esetei voltak megfigyelhetőek, ami ezen állatok korát tekintve normálisnak vehető.

Az idősebb klónállatok egészségét eddig nem vizsgálták megfelelő mértékben - írja Sinclair a Nottigham Egyetem közleményében. A tanulmány rámutat, hogy a megvizsgált birkák koruknak megfelelően egészségesek, és hogy a klónozott állatok is élhetnek hosszú és egészséges életet.
Az SCNT-klónozás tökéletesítéséig azonban még hosszú az út. Minél előbb megértik az alapjául szolgáló biológiát, annál gyorsabb előrelépés várható. Egy nap az SCNT talán abban is nagy segítséget nyújthat, hogy emberi terápiák számára őssejtet állítsanak elő - véli Sinclair.

Ha a klónozott birkák egészségesek maradnak, a módszer működhet Forrás: Flickr / Jozwiak Fotolog Pl

Három birkától született Dolly

Dolly 1996. július 5-én született, életre hívásában a kutatók másik három birkát használtak fel. A klónozni kívánt, finn dorset fajtájú nőstény házi juh emlőmirigyéből kivett sejt magját egy másik nőstény sejtmagjától megfosztott, nem megtermékenyített, de érett petesejtjébe juttatták, miután a két sejt sejtciklusát szinkronizálták. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen majd a klónozás eredménye. Az embriót egy harmadik anyajuh méhébe ültették be, amely kihordta a terhességet.

A birka biztonsági okokból egész életét az Edinburghi Egyetem állatkutatásokra specializálódott Roslin Intézetében töltötte.

Füvet most megvizsgált genetikai másolataival ellentétben sohasem legelhetett, táplálékkoncentrátummal töltött pirulákat evett.

1998 és 2001 között hat utódot hozott a világra, 1998 áprilisában Bonnie-t, utána ikreket, majd hármas ikreket ellett.

Egészségi állapota sohasem volt kifogástalan, négyéves korában ízületi gyulladást, majd súlyos tüdőbetegséget kapott. Szenvedéseit látva 2003. február 14-én elaltatták. A juhok átlagos életkorának feléig élt állat tetemének boncolása azt mutatta, hogy egy általános juhbetegségben, retrovírus okozta tüdőrákban szenvedett, ami a zárt térben tartott állatokra különösen veszélyes, mert immunrendszerük nem fejlődhet ki rendesen. A betegség kialakulását nem hozták összefüggésbe a klónozással.

Dolly testét az utókor számára is megőrizték, preparátuma 2003-ban került be az Edinburghi Királyi Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat.