Történelmet írtak a magyar óceánrepülők

Szalay Emil, a bőkezű amerikai-magyar mecénás Endresz György és Magyar Sándor társaságában, a sikeres óceánrepülés után

Nyolcvanöt éve, 1931-ben történelmet írt a magyar repülés. Július 16-án Endresz György és Magyar Sándor egymotoros Lockheed Sirius gépük, a „Justice for Hungary” fedélzetén, miután a repülés történetében tizenötödikként, egyszerre három világrekordot is felállítva, leszállás nélkül sikeresen átrepülték az Atlanti-óceánt, Bicske közelében sikeresen landoltak.

Saját korukban különleges hősökként ünnepelték az óceánrepülőket

Mára az óceán átrepülése hétköznapi eseménnyé vált. Naponta utasszállító gépek százai szelik át az Atlanti-óceán feletti légtömeget, Európa és az amerikai kontinens között. Nyolc évtizeddel ezelőtt azonban az óceán átrepülése még szenzációszámba menő veszélyes kalandnak számított. Az óceánrepülő pilótákat különlegesen bátor hősökként ünnepelték világszerte.

Charles Lindbergh Spirit of St. Louis nevű gépe mellett, amellyel 1927-ben elsőként repülte át sikeresen és leszállás nélkül az Atlanti-óceánt Forrás: Wikimedia Commons

Alig két és fél évtizeddel a Wright fivérek első, 1903-as motoros repülése után,

1927-ben Charles Lindbergh páratlan tettet hajtott végre.

Speciálisan felkészített egymotoros monoplánjával, a „Spirit of St. Louis”-val az emberiség történtében először repülte át leszállás nélkül az Atlanti-óceánt Amerika és Európa között. Lindbergh teljesítménye talán még az 1969-es első holdra szállásnál is nagyobb eufóriát váltott ki a korabeli közvéleményben.

Magyar Sándor mert nagyot álmodni

Lindbergh után az áhított dicsőség reményében egyre több vakmerő pilóta vágott neki a veszedelmes útnak, amely sokuk számára jelentette az utolsó felszállást.

A szeszélyes Atlanti-óceán felett számos vállalkozó kedvű „aviátor” tűnt el mindörökre.

Az 1926-ban Kanadába kivándorolt egykori hadirepülő, Magyar (Wilczek) Sándor (1898–1981) álma volt, hogy Magyarország is az óceánrepülő nemzetek elitklubjának tagjává váljon .

Magyar Sándor (a kép jobb szélén) és Endresz György (a kép bal oldalán) óceánrepülők a vállalkozáshoz megspórolt vagyonát felajánló Szalay Emillel, háttérben a "Justice for Hungary" Forrás: Filmhiradó

A vállalkozáshoz sikerült megnyernie az I. világháborúban vadászpilótaként, majd – többek között – a németországi Junkers műveknél berepülőpilótaként szolgált és komoly repülési tapasztalatokkal rendelkező Endresz Györgyöt (1893–1932).

Endresz György és Magyar Sándor a háttérben a Justice for Hungary, történelmi repülésük előtt Forrás:American Hungarian Federation

Magyar és Endresz szerették volna bebizonyítani, hogy a trianoni békeszerződés utáni években a nagyhatalmak által páriaként kezelt Magyarország is rendelkezik olyan felkészült és bátor pilótákkal, akik képesek a világszerte ünnepelt hős, Lindbergh nyomába lépni.

A sebesség és a hatótávolság bűvöletében

Noha a világháború alatti haditechnikai fejlesztések jelentős ugrást jelentettek a belső égésű repülőgépmotorok evolúciójában,

az 1920-as 30-as évek fordulóján a repülés még igencsak gyermekcipőben járt.

A háború utáni ínséges évek, majd az 1929-es gazdasági világválság sem kedvezett a repülőgépipari fejlesztéseknek, így a világháború végéhez képest nem sok változás történt a repülőgépek technikai-műszaki színvonalában.

A Lockheed Sirius a maga korában az egyik legkorszerűbb versenygépnek számított Forrás: Lockheed Martin

Többségük még mindig kedvezőtlen aerodinamikai kialakítású, nyitott pilótafülkés, nagy tömegű és légellenállású csillagmotorral szerelt, duplaszárnyú, vászonborítású biplán volt, amelyekkel még csak gondolni sem lehetett akkora táv megtételére, mint az óceán átrepülése.

Az 1920-as évek Amerikájában indultak útjukra az első repülési sebességversenyek.

E versenyek kezdeményezői általában munka nélkül maradt nagy tudású katonai pilóták, illetve a rendkívül nagy nézőközönséget vonzó eseményben jó üzleti lehetőséget szimatoló üzletemberek voltak.

Amelia Earhart, a világhírű repülő és az első nő, aki átrepülte szólóban az Atlanti-óceánt, ugyancsak a Lockheed gyártmányait preferálta Forrás: Origo

Mindenesetre, a rendkívül népszerű „légi cirkuszokban” néhány repülőgépgyártó is kiváló lehetőséget látott. A repülős cégek közül először a Lockheed vetette bele magát az egyre nagyobb sebességet hajszoló versenygépek fejlesztési munkáiba. „Vega” márkájú versenygépüket az Atlanti-óceánt átrepülő első női pilóta, Amelia Earhart tette világhírűvé, több rekordot is felállítva ezzel a típussal.

Magyar és Endresz a Lockheed mellett tette le a voksát

A sebesség növelésére tett erőfeszítések mellett,

a fejlesztők igyekeztek minél hosszabb hatótávolságú típusokat is előállítani.

Az 1929-ben kifejlesztett, rendkívül korszerű, 450 lóerős Pratt & Whitney R 1340 Wasp csillagmotorral szerelt Lockheed Sirius speciális felkészítéssel már képes volt leszállás nélkül igen nagy távolság megtételére is.

A Justice for Hungary történelmi óceánrepülése előtt Forrás: American Hungarian Federation

Magyar Sándor és Endresz György a Lockheed e típusában találta meg tervezett óceánátrepülésükhöz a legmegfelelőbb gépet. Csupán egyetlen probléma adódott; az egyedi konstrukció rendkívül borsos ára.

Megmozdult az amerikai magyar emigráció a nemes vállalkozásért

A vállalkozáshoz szükséges igen jelentős pénzösszeg előteremtésére megmozdult az amerikai magyarság. A gyűjtésre létrehozott detroiti székhelyű American-Hungarian Transatlantic Comittee a tervezett óceánrepülést propagáló képeslapok értékesítéséből (egy képeslapért a támogatók 1 USD-t fizettek),

valamint magánszemélyek adományaiból

igyekezett előteremteni a repülőgép megvásárlásához és a küldetés végrehajtásához nélkülözhetetlen pénzt.

Szalay Emil, a bőkezű amerikai-magyar mecénás Endresz György és Magyar Sándor társaságában, a sikeres óceánrepülés után Forrás: American Hungarian Federation

Az amerikai magyarságnak 1930 júniusáig 5000 USD-t (a dollár akkori értékén számítva, ez hatalmas összeg volt) sikerült összegyűjteni. (Érdemes megjegyezni, hogy idehaza mindössze 45 dollár értékű adomány gyűlt össze.) A rendkívül magas költségek miatt azonban még ez az összeg sem lett volna elégséges a tervezett óceánrepüléshez.

Az óceánrepülést támogató és a Trianon utáni Magyarország ügyére figyelmet felhívó képeslap Forrás: American Hungarian Federation

Ekkor egy Amerikában élő magyar emigráns,

Szalay Emil az összespórolt vagyonát, 25 000 USD-t ajánlotta fel a vállalkozás megvalósításához.

Angol lord és sajtómágnás a magyarság ügye mellett

Szalay Emil nagylelkű adományával már lehetővé vált a Lockheed Sirius megvásárlása és speciális átalakítása a rendkívüli úthoz. A gép igen különleges szakértelmet igénylő műszaki átépítéséhez és felkészítéséhez egy kiváló magyar repülőgépmérnök, Bánhidi Antal utazott az Egyesült Államokba.

Magyar Sándor, mellette fehér köpenyben Szalay Emil, tőle jobbra Endresz György és a kép jobb szélén Bánhidi Antal repülőmérnök Forrás: American Hungarian Federation

Időközben, 1930 februárjában, a magyarság ügye iránt rendkívül nagy szimpátiával viseltető angol sajtómágnás, Lord Harold Sidney Rothermere, a Daily Mail konszern tulajdonosa 10 000 USD díjat tűzött ki annak a magyar pilótának, aki New Yorkból sikeresen Budapestre repül. A lord adta a gépnek a magyarság ügyét szimbolizáló „Justice for Hungary”, azaz „Igazságot Magyarországnak” nevet is.

Köd és elromlott iránytű nehezítette a navigálást

A „Justice for Hungary” hosszas előkészületek után, 1931. július 15-én, délután 17 óra 20 perckor emelkedett a levegőbe, az új-fundlandi Harbor Grace melletti repülőtérről.

Lord Rothermere brit sajtómágnás, a magyar ügy támogatója Forrás: Wikimedia Commons

A gép pilótája Endresz György, navigátora pedig a küldetés megálmodója, Magyar Sándor volt.

Már az út első szakaszán sikerült új sebességi világrekordot beállítaniuk,

mivel rekordidő, 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat, a felmerült nehézségek ellenére.

Endresz György repülőbaleset áldozata lett 1932 májusában, Róma mellett Forrás: Origo

Nem sokkal a felszállás után ugyanis elromlott a földindukációs iránytű, és az óceánt borító sűrű ködtakaró is nehezítette a navigációt. Az európai partvidéket elérve, újabb nehézségek adódtak. A zivatarfrontok kerülgetése és a szembeszél miatt, a számítottnál gyorsabban fogyott az üzemanyag.

Győrnél kezdett kihagyni a motor

Amikor a két bátor óceánrepülő Győr térségébe érkezett, kezdett kihagyni a motor, a kritikus szintre csökkent üzemanyag miatt.

A Malért egyik Ju-52 típusú Endresz György nevét viselő utasszállító gépe az 1930-as évek végén. A két óceánrepülőt az ünneplő tömeg a mátyásföldi nemzetközi repülőtéren várta Forrás: Wikimedia Commons

Az utolsó 70 kilométert ezért nagyobbrészt már siklórepülésben tették meg.

Bicske környékén elfogyott az utolsó csepp benzinük is,

és nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudják elérni a mátyásföldi repteret, ahol pedig tízezres tömeg leste nagy izgalommal a „Justice for Hungary” felbukkanását.

A Justice for Hungary személyzete az üzemanyag kifogyása miatt Felcsút határában kényszerleszállást hajtott végre Forrás: American Hungarian Federation

A gépet végül Felcsút határában, egy kukoricásban sikerült letenniük. A kényszerleszállás közben megsérült a légcsavar és a motorburkolat, de a pilótáknak karcolás nélkül sikerült megúszni a kalandot.

Három világrekorddal is beírták nevüket a repülés történetébe

Repülésükkel egyszerre három világrekordot állítottak fel; az óceán amerikai és európai partszakaszának leggyorsabb átrepülését, 5770 kilométeres repülésükkel a leghosszabb Amerika-Európa táv rekordját, és 26 óra 20 perces repülési idejükkel a leghosszabb út legrövidebb idő alatt történt megtételét.

A sérült motorházburkolat a felcsúti kényszerleszállás után Forrás: American Hungarian Federation

Repülésük nemcsak magyar, hanem nemzetközi szenzáció is volt egyben.

1931. július 20-án, a milleniumi emlékműnél a több százezres tömeg nemzeti hősöknek kijáró hangos ünepléssel fogadta a bátor repülőket.

Endresz György repülőhalált halt Róma mellett

Magyar Sándor még 1931-ben visszatért Amerikába, ahol hírnevének köszönhetően, jövedelmező állást kapott a repülőgépiparban. Endresz György 1932 májusában meghívást kapott az óceánrepülők Rómában megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciájára.

Gróf Bethlen istván miniszterelnök (középen ülve) és kormányának tagjai (a háttérben állva) a két hős óceánrepülővel a miniszterelnöki rezidencián, a Sándor-palotában Forrás: American Hungarian Federation

Másodmagával, Bitai Gyula rádiótávírásszal repült az olasz fővárosba. Május 21-én, délután három órakor érték el a Littoria repülőteret. Leszállás közben azonban gépük megbillent, és a földbe csapódott, egyikük sem élte túl a katasztrófát. A hős óceánrepülők emlékét leszállásuk helyén márvány emlékoszlop őrzi Felcsút határában.