Az ősember tábortüze változtatta gyilkossá a tbc-t

Korai ősemberek (Homo heidelbergensis)

A tűz meleget és biztonságot adott a korai embereknek, egyúttal előcsalogatta a földből a tüdőbetegséget okozó tuberkulózis baktériumot, feltételezik ausztrál kutatók.

Földből bújt elő a kórokozó

Még ma is világszerte évente 4 millió ember, köztük 2 millió gyerek hal meg amiatt, hogy a főzéshez-fűtéshez rakott tűz füstjének – pontosabban az abban lévő mikroszkopikus részecskék – belélegzésétől tüdőgyulladást kap.

Az arktikus jégsapka legnagyobb kiterjedése az utolsó nagy eljegesedési periódus, a Würm idején. A hideg és a vadállatok ellen tűzgyújtással védekeztek az ősemberek Forrás: Origo

Több százezer évvel ezelőtt elődeink számára a túlélést jelentette,

hogy minél közelebb húzódjanak a vadállatokat elriasztó fényt és meleget nyújtó lángnyelvekhez.

Ám a tüdőt legyengítő gyulladás, illetve az emberek fokozott közelsége ideális helyzetet teremtett ahhoz, hogy a tuberkulózis baktériuma veszélytelen talajmikrobából gyilkos kórokozóvá váljon. (A tbc a bakteriális megbetegedések terén még napjainkban is a vezető halálozási ok.)

Ősember család egy indonéz múzeumban Forrás: Wikipedia / Indonézia Nemzeti Múzeum

Legalábbis a fenti következtetésre jutott egy ausztrál kutatócsoport. Eredményeiket az Amerikai Tudományos Akadémia online folyóiratában tették közzé, megállapítva, hogy a tuberkulózis megjelenését nagyságrendekkel fölerősítette a szabályozott tűzhasználat.

A népesség gyarapodása kedvezett a kórokozóknak is

Amikor mintegy 400 ezer évvel ezelőtt a tűzgyújtás tudománya elterjedt az elszórtan élő embercsoportok körében,

megváltoztatta az életmódjukat, szokásaikat is,

mondta Mark Tanaka biomatematikus, az Új-Dél-Walesi Egyetem professzora. Ő volt a kutatócsoport vezetője, régóta foglalkozik a járványokat keltő mikroorganizmusok evolúciójával.

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idején Forrás: Origo

"A tűznek köszönhetően sűrűbb lett az emberek közötti kapcsolat, az úgynevezett társadalmi interakció, gyarapodott a népesség, és a lángok fényénél éjszakába nyúlóan együtt lehettek a törzs tagjai", magyarázta. Tehát egyre több ember egyre gyakrabban és egyre hosszasabban került fizikai kontaktusba egymással, ami bármely fertőzés terjedését megkönnyíti. Vegyük hozzá a tüdőt legyengítő füstöt, és máris érthető, hogyan robbant be a tuberkolózis a populációkba

A talajlakó baktérium fölemelkedése

A régészeti és molekuláris bizonyítékok szerint a tuberkulózis Afrikában az emberek körében jelent meg először, és tőlük terjedt az állatokra.

A TBC még napjainkban is komoly fenyegetést jelent, főleg a harmadik világban Forrás: AFP/Marine Simon

Nagy kérdés, hogy mikor történhetett ez: egyes kutatók szerint 6 ezer évvel ezelőtt, míg mások 70 ezer évvel ezelőttre datálják az időpontot. Jóllehet a tűzgyújtás elsajátításának idejét is vita övezi, Tanaka úgy véli,

ez valószínűleg a tuberkulózis fertőzés előtt terjedt el.

Tanulmányukban a kutatók matematikai modellekkel próbálták rekonstruálni, hogyan fejlődhetett az ártalmatlan Mycobacterium tuberculosis talajbaktérium fertőző kórokozóvá.

Korai ősemberek (Homo heidelbergensis) Forrás: Javier Trueba, MADRID SCIENTIFIC FILMS

"Tűz híján ez a mutációs folyamat elképzelhetetlen lett volna, mert a baktérium a talajban és a vízben élt, és nem terjedt emberek között, hiszen nem alkalmazkodott hozzájuk", mondta Tanaka. Ám a tűztől beindult a mikroba átalakulása.

"Először csak egy-egy életképtelen mutáció jelent meg, aztán egyre több, még mindig életképtelen, majd idővel a megjelentek az életképes módosulások, és hirtelen beindult a láncreakció.

A technikai innováció megváltoztatja a természetet

Az ártalmatlan talajbaktériumból nem egyik hétről a másikra vált fertőző ágens, mondta Piers Mitchell, a brit Cambridge Egyetem paleopatológusa. "Az emberek több százezer éve használták már a tüzet, úgyhogy ez a mutáció biztosan nem gyorsan zajlott le".

Az emberősök nagyon sokáig kerülték a sűrű erdőségeket, és a síkvidékeket, sztyeppéket, szavannákat részesítették előnybe élőhelyként Forrás: Origo

De az ausztrál kutatók feltételezését helytállónak véli abból a szempontból, hogy

a szabályozott tűzhasználat lehetővé tette a tuberkulózis alkalmazkodását.

Egyszersmind illeszkedik ahhoz az elmélethez, amely szerint az emberiség technológiai fejlődésének egészségügyi következményei is lehetnek. "Igenis elképzelhető, hogy a tuberkulózis mutációja így zajlott le. Amennyiben találmányainknak köszönhetően képesek vagyunk megváltoztatni a környezetünket, akkor megesik, hogy az egyik dolog jól sül el, míg a másik – teljesen váratlanul – rosszul", tette hozzá.