Megvizsgálták az utolsó pokémon génjeit
![pokémon, genetika](https://cdn.origo.hu/2023/12/joi40xrQi3Sgzmatz47UHMROJILL_IU1UnS1EpXKUPQ/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzZjYTNiMTIwZmNmNDRjMzliOWI3Yjg1MjU0MmEzMmU1.webp)
A Zenkerella a legkevesebbet vizsgált ma is élő állatfajok egyike Erik Seiffert, a Dél-Karolinai Egyetem mikrobiológusa szerint, aki az utolsó pokémonnak nevezte a kis rágcsálót, mert olyan nehéz élve elkapni, mint a játékbeli szörnyeket.
Utoljára két évtizede láttak szabadon élő Zenkerellát, a világ múzeumaiban is csak 11 példány maradványait őrzik. A szám a három friss tetemmel 14-re nőtt a PeerJ című tudományos lap kedden megjelent számában közölt tanulmány szerint.
A kis rágcsáló csak az éjszaka sötétjében merészkedik ki búvóhelyéről, a fák odvából Közép-Afrika őserdeiben, ébren töltött ideje nagy részében a magas ágak között él, ahol rendkívül nehéz felfedezni. A három tetem alapján először elemezték a faj génkészletét, amelyet összehasonlítottak a GenBank minden rágcsálócsalád genomját tartalmazó adataival.
Megállapították, hogy a várakozásokkal ellentétben a Zenkerella két pikkelyesfarkú mókusfaj nagyon távoli rokona, a három unokatestvér rendszertani szempontból az Anomaluroidea főcsaládba tartozik. A tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztotta alá azt, hogy a szélsőséges alkalmazkodás anatómiai jegyei, amelyekkel néhány emlős repülni vagy siklani tud, általában elvesztek az evolúció során.
A ma élő mintegy 5400 emlősfaj közül a Zenkerella insignis és öt másik faj tartozik azon kivételes leszármazási ágak közé, amelyek az eocén kor első szakaszában, legalább 49 millió éve alakultak ki - magyarázta Seiffert. Az ötből hármat, köztük a Zenkerellát tüntették ki a tudósok az élő kövület elnevezéssel, mivel a ma élő egyedek nagyon hasonlítanak a faj legrégibb fennmaradt kövületeihez.
A három Zenkerella-példányt vadászok fedezték fel Afrika nyugati partjainál, a Bioko-sziget déli csücskében.