A Bath-i és a Lincolni Egyetem kutatói 28 olyan emlős genomját hasonlították össze, amelyeknek különböző méretű volt a neokortexe, azaz azon agyterülete, amely a magasabb rendű gondolkodásért – például a nyelvért és a döntéshozatalért – felelős.
E terület mérete jelentősen eltérő a fajok között,
és ez az agynak az a része, amely a legjobban megnövekedett az emberi leszármazási vonalban az evolúció folyamán.
A Royal Society Open Biology folyóiratában megjelent tanulmány számos géncsaládot azonosított – ezek génduplikációval, illetve -delécióval képesek növekedni vagy összemenni –, amelyek a nekortex agyhoz viszonyított méretének növekedésével kibővültek.
A kutatók egy sor új gént is kiemeltek, amelyeket korábban nem hoztak összefüggésbe az agyfejlődéssel. Ezek között vannak olyanok is, amelyekről tudják, hogy szerepet játszanak a sejtek jelzőrendszerében és az immunválaszban.
A kutatók azt remélik, hogy a felfedezés elősegíti annak jobb megértését, mely gének játszanak kulcsszerepet az agy fejlődésében. Ennek alapján talán azt is kideríthetik, mi siklik félre egy sor mentális betegség, például az időskori elbutulás (demencia) esetében.