Tudja, hogy mi okozza a magyarországi földrengéseket?

Magyarország történetében eddig az 1763-as komáromi földrengés volt a legpusztítóbb, többek között ekkor dőlt romba a híres zsámbéki 13. századi premontrei apátsági templom is

Vasárnap kora hajnalban, a Richter-skála szerinti 2,3-as erősségű földrengés pattant ki Orosháza, illetve Székkutas térségében. A földrengés fészke, hipocentruma, 15 kilométer mélyen volt, a rengést a lakosság is észlelte. A hajnali földmozgás is aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy vajon mi okozza a magyarországi földrengéseket.

A Kárpát-medence a Föld más térségeihez képest szeizmikusan viszonylag nyugodt területnek számít.

A látszat ellenére azonban korántsem tekinthető nyugodtnak,

a mélyben zajló lemeztektonikai folyamatok miatt évente átlagosan több mint egymillió rengés pattan ki a földkéregben.

Magyarország történetében eddig az 1763-as komáromi földrengés volt a legpusztítóbb, többek között ekkor dőlt romba a híres zsámbéki, 13. századi premontrei apátsági templom is Forrás: Origo

E rengések legnagyobb része csak műszerekkel észlelhető, a Richter-skála szerinti közepesen erős, legalább 6-os erejű rengések száma már csak 200 körüli, az igazán pusztító erejű, 8-as vagy annál is erősebb rengésekből pedig csak 2-3 pattan ki évente.

Föld mélyéről érkező forró feláramlások

Globálisan a Föld belsejében zajló anyagáramlások – a köpeny forró, olvadt kőzetanyagának hőmozgása – okozzák a földrengéseket. (A Föld belső hőjét a fémes magban lévő radioaktív elemek bomlása termeli.) A szilárd kéreg, a litoszféra lemezei a köpeny felső határát alkotó viszkóz asztenoszférán „úsznak” a mélyből érkező hőáramlatok hatására.

A litoszféralemezek állandó, lassú mozgásban vannak.

A lemeztektonikai folyamatok eredményeként egykor volt hatalmas óceánok semmisülnek meg, és újak születnek Forrás: Getty Images/(c) Kim Westerskov/Kim Westerskov

A lemezmozgások történhetnek egymással szemben, ekkor beszélünk ütköző vagy konvergens lemezhatárokról, de a litoszféralemezek egymástól távolodó, széttartó mozgást is végezhetnek, ilyenkor alakulnak ki az úgynevezett divergens lemezhatárok.

Az afrikai lemez és India északra nyomulása gyűrte fel az eurázsiai hegységrendszert. Az ütközés még napjainkban is zajlik, az európai földrengéseknek ez áll a hátterében Forrás: eurekalert.org

A lemezek egymás mellett el is csúszhatnak; mindhárom esetben nagy energiájú feszültségek halmozódnak fel a kéregben, és amikor ezek kipattannak, beszélünk szeizmikus tevékenységről vagy földrengésről. A földrengések 90 százaléka a lemezhatárokon észlelhető.

Az Adria mélyén nyugtalan mikrolemez rejtőzik

A magyarországi földrengések hátterében az afrikai és az eurázsiai lemez jelenleg is zajló ütközése áll. Ez a folyamat – emberi léptékkel mérve – már nagyon régóta tart. India az eocén időszak végén, nagyjából 37-35 millió éve forrt hozzá Ázsiához. Ez, valamint Afrika és az Arábiai-lemez egybeolvadása, majd Eurázsiának ütközése keletkeztette az alpi orogenezist, az eurázsiai hegységrendszer, benne a Pireneusok, az Alpok, a Kárpátok, a Dinaridák, illetve a Himalája felgyűrődését. Az afrikai és európai lemezhatár jelenleg is aktív.

A Föld nagy litoszféra lemezei Forrás: NASA

A lemezhatár azonban nem esik egybe Afrika geográfiai értelemben vett északi határával,

vagyis a Földközi-tenger déli partvonalával, hanem mélyen benyúlik a mediterrán medence alá. Ehhez a lemezhatárhoz tartozik az Adriai-tenger alatt fekvő mikrolemez, az úgynevezett Adriai-tüske is. Az Adriai-mikrolemez észak-északkeleti irányba mozog, miközben az óramutató járásával ellentétes irányú elfordulást végez. Az Adriai-tüske bonyolult mozgása határozza meg az Appenninek, az Alpok, a Dinaridák, valamint a Kárpátok határolta Pannon-medence tektonikai, illetve szeizmikus viszonyait.

Az Adriai-tenger alatt fekvő mikrolemez, az "Adriai-tüske" bonyolult mozgást végez, és eközben nyomóerőt gyakorol a Kárpát-medence aljzatát alkotó lemezdarabokra Forrás: NASA

Az adriai mikrolemez forgó mozgása miatt folyamatosan jelentős húzófeszültség halmozódik fel a kéregben, ennek kipattanása okozza például az olaszországi földrengéseket.

Az Adriai-tüske északi irányú mozgása a Kárpát-medencére gyakorol nyomó hatást,

ez érhető tetten a Magyarország területén keletkező földrengések hátterében.

A komáromi volt az eddigi legnagyobb magyarországi rengés

Hazánk területén éves átlagban nagyjából 100–120 földrengést regisztrálnak a szakemberek. Ezek túlnyomó többsége 2,5-nél kisebb erejű rengés, nagy részük nem éri el az érzékelhetőség határát.

Erős, akár nagy károkat is okozó 5,5-6-os erősségű rengések legfeljebb 40-50 évente várhatók.

A történelmi időkből ismert, eddigi legnagyobb erejű magyarországi földrengés 1763. július 28-án pattant ki; a rengés epicentruma Komárom térségében volt, erőssége a Richter-skála szerint 6,3-as fokozatú volt.

Az 1956-os, Dunaharaszti térségében kipattant földrengés súlyos károkat okozott a településen Forrás: Dunaharaszti Városi Könyvtár

A komáromi földrengésnek 63 halálos áldozata és több mint 120 súlyos sérültje volt. Hét templom – köztük a híres zsámbéki, 13. századi román stílusú premontrei apátsági templom –, valamint 279 épület teljesen megsemmisült, 353 épület pedig komolyan megrongálódott. A rengést erős hanghatás kísérte. Az utolsó nagyobb erejű, halálos áldozatokat is követelő földrengés 1956. január 12-én történt, a szeizmikus esemény epicentruma Dunaharasztiban volt. A mélybe süllyedt dolomitrög elmozdulása miatt bekövetkezett rengés két halálos áldozatot követelt, 38-an megsérültek, és a település akkor meglévő 3500 épületéből 3 144 rongálódott meg.