Csodálatosan ép polipfosszíliát elemeztek

A jurában élt Proteroctopus ribeti fosszíliája

Jó állapotú fejlábú-fosszíliát nehéz találni. Természetesen a héjas fejlábúaknak, például az ammoniteszeknek rengeteg héjkövülete fennmaradt, de a paleontológusoknak ritkán van alkalmuk a lágy szövet anatómiáját tanulmányozni. Ez teszi különösen csodálatossá a Franciaországban, 165 millió éves kőzetekben talált fosszíliát.

Az ősmaradványt még J.C. Fischer és B. Riou írta le 1982-ben. A Proteroctopus ribeti tudományos fajnevet kapott nyolckarú gerinctelennek

még a tapadókorongjai is megőrződtek.

A részletek ellenére az ősmaradvány kissé „leeresztettnek" tűnt, ami megnehezítette a fejlábú pontos anatómiájának kiderítését és azt, milyen kapcsolatban áll a többi polippal.

Új eszközökkel vizsgálták

Most azonban a nagy felbontású képalkotó technikákkal Isabelle Kruta paleontológus és munkatársai sokkal részletesebb képet mutattak be arról, hogy nézett ki az élő Proteroctopus ribeti.

A jurában élt Proteroctopus ribeti fosszíliája Forrás: Kruta és munkatársai

A Paleontology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Proteroctopus a polipok a Vampyropodák nagyobb csoportjába sorolható, amelybe a közönséges poliptól a megtévesztő nevű vámpírpolipig mindenféle fejlábú tartozik.

Nincs tintazacskója

A Proteroctopus némiképp úgy nézett ki, mint a mai mélytengeri kreatúrák valamilyen archaikus formája. Kruta és munkatársai megszámozták a karokat, és felfedeztek a test két oldalához kapcsolódó úszót. A Proteroctopusnak hiányzik a tintazacskója éppúgy, mint a mai Vampyroteuthisoknak.

A Proteroctopus vázlatos felépítése Forrás: Kruta és munkatársai

Kruta és munkatársai hangsúlyozzák, hogy Proteroctopus részletes elemzése hozzájárul ahhoz az egyre bővülő képhez, amely megmutatja a 164 millió éve élt polipok testének sokféleségét.