A UC Berkeley egyetem kutatói meglepődve figyelték meg, hogy az óriás csendes-óceáni csíkos polip sajátos módszert alkalmaz vacsorája megszerzéséhez: ahelyett, hogy a tipikus, polipokra jellemző stratégiákat választaná, szándékát egy percig sem titkolva
egyszerűen elkezd a gyanútlan garnéla felé nyúlkálni
egészen addig, amíg el nem éri, és magához nem húzza.
A polipok nagy része vagy mind a nyolc karjával rázár az áldozatára, vagy lesből figyeli, ahogy közeledik, és meglepetésszerűen veti rá magát a prédára.
Az óriás csendes-óceáni csíkos polip módszeréhez hasonlót azonban kutatók még soha nem figyeltek meg.
„Még nem láttam ilyesmit” – mondta el a UC Berkeley tengerbiológusa, Roy Caldwell, aki részt vett a megfigyelésben. – „Ahogy ez a polip meglátta a garnélát, kinyújtózott és felé kúszott, és vagy magához akarta húzni, vagy megijeszteni, hogy a többi karja felé meneküljön.”
Nem tudni, hogy a furcsa viselkedés szándékos stratégia része-e, vagy egyszerű szerencsétlenségről van szó, és csak az akvárium méretének köszönhető, hogy a polip végül nem maradt éhen a nap végére.