Esztergomban kémkedtek az oroszok

Budapest, 2008. március 10. Király Béla, az 1956-os Nemzetőrség parancsnoka, nyugalmazott tábornok, az MTA külső tagja, az Atlantic Research and Publications (ARP) Kiadó alapítója sajtótájékoztatót tart az MTA-székházban. MTI Fotó: Földi Imre

A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.

Táblázatokat készítettek a „horthysta elemekről"

A szovjet kémelhárítás azt az információt kapta, hogy Király Béla vezérezredes, az 1956-os forradalom és szabadságharc nemzetőrsége főparancsnoka Esztergom környékén bujkál,

kézre kerítésével a 26. gépesített lövészhadosztályt bízták meg,

amely két felderítőt küldött a városba.

Király Béla, az 1956-os Nemzetőrség parancsnoka, nyugalmazott tábornok Forrás: MTI/Földi Imre

A tisztek két hét alatt feltérképezték a várost, végül a jelentés már nem is Király Béláról szólt - idézte fel a történész. Kun Miklós elmondta, táblázataikban 250-nél több horthysta tisztet és 45 volt csendőrt, valamint 200 papot és szerzetest írtak össze, valamint megemlítették, hogy a városban papi szemináriumok működnek.

Georgij K. Zsukov marsall, második világháborús szovjet hadvezér 1956-ban a Szovjetunió honvédelmi minisztere volt Forrás: WW2

Egyes, fontosabbnak vélt emberekről részletes kartotékot készítettek, amelyben szerepelt, hogy a célszemély hol és hogyan vett részt az 1956-os eseményekben.

A megszállóknak itt is akadtak magyar segítőik

A kutató hozzátette, a két tiszt munkanaplójából már az elején két változat készülhetett,

az eddig előkerült összes példányban kipontozták a szovjet tisztek munkáját segítő magyar közreműködők neveit.

Esztergomban sokáig egymás mellett léteztek a forradalom mellett, illetve a szovjetek oldalán álló szervezetek, például a páncélos ezredből is kivált 14 tiszt, akik a szovjetekkel akartak együttműködni, a város tiszti kara szinte az utolsóként adta meg magát - fogalmazott Kun Miklós.

A szovjet megszálló hadsereg tisztjei Budapest utcáin, 1956 novemberében. A forradalom leverése után a szovjet titkosszolgálat számos magyar ellenállót elhurcolt Forrás: Origo

A történész úgy vélte, az 1956-os forradalom és az azt követő szabadságharc nem az életszínvonal romlása és az elnyomás fokozódása miatt, hanem az emberek "nagyfokú szabadságvágya és a vezetés hibái, hatalmi játszmái" miatt tört ki.