Korábban úgy hittük, hogy a modern ember és a Neander-völgyiek mintegy 60 ezer évvel ezelőtt találkoztak először, amikor a Homo sapiens először hagyta el Afrikát. A Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó részlegének kutatása azonban új adatokra derített fényt, és kimutatta, hogy már 100 ezer évvel ezelőtt, Szibériában is összefuthattak őseink azóta már kihalt, távoli rokonainkkal - olvasható a BBC News weboldalán.
Dr. Sergi Castellano és kollégái a szibériai Gyenyiszova-barlangban talált Neander-völgyi nő maradványait elemezték, és hosszas DNS-analízis során kiderítették, hogy
modern emberi DNS-ek is találhatók a genomjában.
Ez alapján joggal feltételezik, hogy már ekkor találkozhattunk a Neander-völgyiekkel, jóval a korábban becsült előtt.
Eddig úgy hittük, hogy először a nagyobb kivándorlási hullám idején, hatvanezer évvel ezelőtt találkoztunk a Neander-völgyiekkel. Ma már a keveredés teljesen biztos, a mai ember genomjában is találhatók Neander-völgyi nyomok, amelyek egy sor jelenlegi tulajdonságunkat is meghatározzák.
Tudósok 2010-ben kimutatták, hogy az eurázsiai emberek DNS-ének 1-4 százaléka származik a Neander-völgyi embertől.
Azóta számos kutatás bizonyította a Neander-völgyi ember genetikai örökségét a modern emberben, korábbi tanulmányok szerint az allergia kialakulásának kockázata is visszavezethető a Neander-völgyi ember örökségére. A távoli rokonoktól „örökölt” DNS
hatással van a modern emberek klinikai jellemzőire:
kapcsolatot találtak a Neander-völgyi DNS és az egyéni sajátosságok, köztük immunológiai, bőrgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai és reproduktív betegségek között.
Az intézet kutatásai a modern ember vándorlási hullámaira is új fényt vetnek – ezek szerint a modern ember már korábban elindult Afrikából a Föld többi földrésze felé.