A kozmológia egyik kiemelten fontos kutatási területe az IA típusú szupernóvák vizsgálata és alaposabb megértése. Ez a szupernóva típus rendkívül különleges, hiszen a segítségükkel sikerült meghatározni az univerzum tágulási sebességét.
Az elmúlt időszakban pedig két független kutatócsoport is izgalmas, új felfedezést tett e szupernóvák működésével kapcsolatban, amely jelentős befolyással lehet az univerzum tágulására vonatkozó ismereteinkre.
Az univerzum tágulási sebessége egyben meghatározza a jövőjét is,
hiszen a jelenlegi tudásunk alapján úgy véljük, hogy egyre gyorsuló ütemben tágul a tér a galaxisok között, amely a nagyon távoli jövőben egy meglehetősen kietlen világot eredményezhet.
Természetesen a legnagyobb kérdés a tágulási mechanizmus oka, amelyet nem tudunk megmagyarázni:
csak feltételezzük a sötét energia létezését,
amely a megfigyelt tágulási ütemért felelős lehet.
A sötét energia és anyag létezésére vonatkozó minden megfigyelés és kutatás kiemelten izgalmas,
hiszen még inkább rá kell döbbennünk, hogy nagyon kevéssé ismerjük a világunkat,
ha az azt alkotó összetevők csupán elenyésző részét vagyunk képesek közvetlenül megfigyelni és megérteni. Tehát hosszú út áll még a kozmológia előtt!
Hasonlóan hosszú út elején jár a kereskedelemi űrtechnológia és űrhajózás, amely mintha az utóbbi években forradalmi fejlődésen ment volna át köszönhetően olyan óriásvállalatoknak, mint a SpaceX.
A SpaceX volt az első magánvállalat, amely pályára tudott állítani űrjárművet, és vissza is tudta hozni a Földre.
A cég legújabb tervében pedig egy Mars-utazás megvalósítása szerepel,
ember nélküli tesztrepülés, melyet a Dragon űrhajó módosított változatával legkorábban 2018-ban hajtanának végre.
A program a Red Dragon (vörös sárkány) elnevezést kapta, amely során az ember Marsra szállításához szükséges technológiákat fejlesztenék ki a NASA-val összefogásban. Természetesen nagyon sok a nyitott kérdés egy ilyen űrutazás megvalósításában, főként ha embereket is kell majd szállítani egy nap a vörös bolygóra.
A legnagyobb kihívást még napjainkban is az űrutazás során, illetve a Mars felszínén tapasztalható erős kozmikus sugárzás okozza. A Mars nem rendelkezik olyan természetes sugárvédelmi rendszerrel, mint a Földünk.
Nincsen megfelelően vastag légköre és nincs olyan mágneses mezeje sem, mint a Földnek,
így aztán a felszínen nem véd szinte semmi a kozmikus sugárzástól,
amely rövid idő alatt is súlyos károkat okozhat az emberi szervezetben.
Ez csupán egyetlen konkrét példa a Mars-utazás nehézségeire, amelyekkel a SpaceX-nek szembe kell néznie, ha valóban meg akarja valósítani nagyratörő tervét.
Hazánk mindig is megtisztelő helyet foglalt el az űrkutatási tudományos és technológiai közösségben.
Az új, a maga nemében egyedülálló RadMag háromdimenziós kozmikus sugárzásmérő, a Föld mágneses terét vizsgáló eszközzel ellátott RADCUBE műhold, a kifejlesztett CROSS űridőjárási adatbázis és információs rendszerrel együtt egyedi képességeket biztosíthat Magyarország számára, hogy a világon elsőként alkothasson átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről.
A projekt részleteit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Űrkutatási Iroda, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont és a C3S Kft. közös sajtótájékoztató keretében ismertette.
Az űrkutatás és az űripar egyik kiemelt problémaköre a kozmikus sugárzás, amely nem csupán a Mars-utazás esetében jelent nehézségeket,
hanem akár a Nemzetközi Űrállomás legénységére is veszélyt jelenhet,
de éppen ugyanúgy okoz problémákat a műholdaknak, az elektronikai alkatrészek meghibásodásával.
Mindeközben pedig a technológiai civilizáció fejlődése magával hozta, hogy számos technikai eszköz használata elengedhetetlen része lett az életünknek.
Az űridőjárási hatások pedig ezekre a szolgáltatásokra is komoly hatással lehetnek:
az energetikai és telekommunikációs hálózatokra, vagy éppen a repülésirányításra. Mindennek köszönhetően komoly igény mutatkozik egy részletes, űridőjárást és kozmikus sugárzást előre jelző, modellező adatbázisra.
Hazánk pedig ezen a téren már régóta komoly résztvevőnek számít a nemzetközi űrkutatás porondján.
Egy előrejelző hálózat segíthet védelmezni a földi, érzékeny hálózatokat, de hasonlóan fontos lenne az űripari cégek számára is.
OzoneUniverzum
Az OzoneUniverzum kéthetente jelentkezik majd a legfrissebb nemzetközi és hazai űrhírek összefoglalásával, közérthetően bemutatva a tudományos és technikai tartalmakat az űrhírek hátterében. Az egyes részek végén egy kis űrtörténelmi ízelítő várja majd a nézőket az űrkorszak kezdetétől egészen napjainkig.A műholdak tervezése során jelentős többletköltségeket jelent a sugárzásállóságra vonatkozó túltervezés, hiszen nincsenek pontos információink az adott pályákon várható sugárzási térről és hatásáról az elektronikai alkatrészekre.
Egy ilyen adatbázis jelentősen csökkenthetné a műholdak költségeit, ezáltal pedig az általuk biztosított szolgáltatások ára is csökkenhetne, mindezt pedig már a hétköznapi ember is megérezné.
Éppen ezt a célt tűzné a ki a CROSS hálózat a távoli jövőben.
Egyelőre pedig a RADCUBE magyar műhold van készülőben, hogy bebizonyítsa, milyen hasznos mérési adatokkal szolgálhat egy ilyen, kozmikus sugárzást és mágneses teret vizsgáló rendszer.