A legnagyobb tőzegláp, amit valaha trópusokon találtak

A Kongó-medence a Föld egyik legkevésbé felfedezett vidéke

A világ legnagyobb, trópusokon fekvő tőzeglápját fedezték fel kutatók az afrikai Kongó-medencében, becslésük szerint a terület annyi szenet tartalmaz, amennyi egyenértékű a világ háromévnyi fosszilisüzemanyag-kibocsátásával.

Erről nem tudtak korábban a szakemberek

A brit-kongói kutatócsoport öt éve bukkant rá a mocsarakra, amiket azóta feltérképeztek, a helyszínen műholdas méréseket végeztek, elemezték a tőzeg összetételét. A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban ismertették eredményeiket.

A vizsgált terület 145 500 négyzetkilométer kiterjedésű, nagyobb Angliánál.

A Kongó-medence a Föld egyik legkevésbé felfedezett vidéke Forrás: WWF

A mocsarak mintegy 30 milliárd tonna szenet tárolhatnak, amelynek létezéséről korábban nem tudtak a szakemberek – adta hírül a The Guardian című brit napilap online kiadása.A kutatás megmutatta, hogy a tőzeg kolosszális területű térséget fed be, tizenhatszor nagyobbat a korábbi becsléseknél.

Ez a legnagyobb tőzeglápkomplexum, amelyet valaha a trópusokon találtak"

- idézte a brit lap Simon Lewist, a Leedsi Egyetem professzorát, a kutatás egyik vezetőjét.

Irdatlan mennyiségű szén az Egyenlítő vidékén

"Találtunk 30 milliárd tonna szenet is, amelyről senki nem tudott. A tőzeg az egész Kongó-medencének csupán négy százalékát teszi ki, de ugyanannyi szenet tárol a föld alatt, mint amennyit a föld fölötti fák raktároznak a terület többi 96 százalékán" - magyarázta a professzor.
Ezek a tőzeglápok tárolják a világ trópusi tőzeglápjaiban lévő szén 30 százalékát,

ami megegyezik az Egyesült Államok mintegy 20 évnyi fosszilis üzemanyag-kibocsátásával

- tette hozzá.

A Kongó-medencét sűrű, párás esőerdőség borítja be Forrás: Africa Geographic

A növényi eredetű tőzeg a részben szárazföldi humuszképződés terméke. Inkább hűvösebb környezetben található, mint például Oroszország, Európa vagy Kanada északi része.

A nem kiszáradt tőzeglápok elnyelik a szenet,

kivonják a légkörből a növények növekedése révén. A tőzeg további lebomlását megakadályozza az erősen nedves, vizes környezet. Ha a tőzegláp kiszárad, folytatódik a lebomlása, és szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe.

Tizenegyezer éve tart a szénképződés

A tőzeglápok csak akkor lehetnek segítségünkre a klímaváltozás elleni harcban, ha érintetlenek, ezért elsődleges fontosságú, hogy ezeknek a páratlan széntartalmú területeknek az érintetlenségét megőrizzük. „Eredményeink azt mutatják, hogy

a szén mintegy 11 ezer éve halmozódik fel a Kongói-medencében”

- hangsúlyozta Lewis professzor.

Mintegy tizenegyezer éve tart a szénképződés a hatalmas kiterjedésű mocsaras tőzeglápban Forrás: WWF

Ha ezt a tőzeglápkomplexumot megsemmisítenénk, több milliárd tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe - fűzte hozzá. A tanulmány szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság a világ második és harmadik legfontosabb országa a trópusi tőzegszén nagyságát illetően. Az első Indonézia, ahol Borneó, Szumátra és Új-Guinea szigetén hatalmas tőzeglápok húzódnak.

Tájkép a Kongó-medencéből Forrás: UNESCO

Az elmúlt évtizedekben azonban az ottani tőzeglápok területe 94 ezer négyzetkilométerrel zsugorodott főként erdőtüzek és a mezőgazdaság számára történt lecsapolás miatt.