A kínai központi televízió és egyéb hivatalos helyi források szerint az 1906-ban, az utolsó császári dinasztia (Csing-dinasztia) idején arisztokrata családba született Csou pekingi otthonában halt meg szombaton, mindössze egy nappal 111. születésnapja után. Csou nyugati stílusú oktatásban részesült a sanghaji St. John's Egyetemen, majd az Egyesült Államokba költözött és egy ideig bankárként dolgozott a Wall Streeten.
Miután a kínai kommunista párt 1949-es hatalomra jutását követően több más idealista fiatallal együtt visszatért Kínába, az eszperantó lelkes hívének számító
Csout kinevezték egy bizottság élére,
amelynek az volt a feladata, hogy az írástudatlanság felszámolása érdekében kifejlesszen egy egységes átírást, amely a kínai írásjelek kiejtését segíti.
Ő sem úszta meg a kínai „kulturális forradalmat" 1958-ra elkészült a kínai írásjelek latin betűs átírására kidolgozott Hanyu Pinyin fang'an (pinyin) nevű rendszer, amely kulcsfontosságú szerepet játszott az írástudatlanság felszámolásában és perdöntőnek bizonyult a kínai nyelvnek az informatikai kommunikációba való beillesztésében.
Csou később hozzálátott az Encyclopaedia Britannica hivatalos kínai nyelvű fordításának
az elkészítéséhez és szócikkeket is írt, egyebek között a kínai nyelv és írás evolúciójáról. A kínai kulturális forradalom idején, az 1960-as években két évre munkatáborba száműzték, elszakítva feleségétől és fiától.
Későbbi memoárjában "elveszett időként" írta le az 1960 és 1980 közötti éveket.
"Semmi jót nem mondhatok Mao Ce-tungról" - mondta ezzel kapcsolatban egy interjúban, amelyet az AFP-nek adott 2015-ben, 109 évesen.
Életének utolsó éveiben hevesen bírálta a kommunista pártot, és a politikai reformok támogatójává vált, aminek következtében nem szívesen látott személy lett a hivatalos eseményeken.
Még 100 éves kora után is folytatta az írást
- 100-on túl is mintegy tucatnyi kötetet publikált -, annak ellenére, hogy könyveiből a cenzúra számos részt kihúzott, és a cenzúrázták az írásairól folytatott internetes eszmecseréket is. Hat évvel ezelőtt az amerikai országos közrádiónak nyilatkozva Csou azt mondta, reméli, elég sokáig fog élni ahhoz, hogy lássa, amikor a kínai kormány elismeri, hogy hiba volt az 1989-es Tienanmen téri vérengzés.
Ez azonban még nem történt meg, és a téma továbbra is tabunak számít Kínában.
Az átlagember nem hisz többé a kommunista pártban"
- mondta az interjúban Csou, a földkerekség legidősebb máskéntgondolkodója.
Hozzátette: "A kínai értelmiség nagy többsége a demokrácia híve"."Számos korszakot élt át, és felvilágosította az egyszerű embereket" - írta róla halála után a Zsenmin Zsipao, a kommunista párt központi napilapja.