Hatalmas robbanás hagyhat nyomot az égen 2022-ben

Egy távoli robbanás hagyhat nyomot az égbolton 2022-ben. Ha a csillagászok jóslata beválik, az esemény olyan lesz, mintha egy vadonatúj csillag jelenne meg a Hattyú csillagképben.

„Egy a millióhoz annak az esélye, hogy megjósolható legyen egy ilyen robbanás. Korábban nem is fogtunk bele hasonló projektbe” – mondta Larry Molnar, a Calvin College tudósa az új kutatásról, amelyről a Phys.org tudományos portál adott hírt.

De miről is van szó? Molnar és munkatársai azt feltételezik, hogy egy általuk megfigyelt kettőscsillag 2022-ben összeolvadhat, ami végül hatalmas robbanáshoz vezet. Az esemény tízezerszeresére növeli az összeolvadó kettőscsillag fényerejét, így az legalább egy évig az égbolt egyik legfényesebb égitesteként fog ragyogni a Hattyú csillagképben. A jelenséget akár szabad szemmel is látni lehet majd.

A Herschel űrtávcső 2010-es észlelései alapján 2012-ben összeállított kép a Hattyú csillagképben látható, Cygnus-X nevű csillagkeletkezési tartományról Forrás: ESA/PACS/SPIRE/Martin Hennemann & Frédérique Motte

A KIC 9832227 furcsa fényességváltozásai

Molnar 2013-ban kezdte vizsgálni az 1800 fényévre található KIC 9832227 nevű csillagot.

Ebben az évben egy csillagászati konferencián vett részt, ahol egy másik szakember, Karen Kinemuchi előadását hallgatta arról, hogy a csillag fényességében változásokat fedeztek fel. Felvetődött a kérdés, mi okozza a jelenséget. Az egyik lehetőség, hogy a csillag pulzál, a másik, hogy egy kettőscsillagról van szó, azaz van egy társcsillaga a KIC 9832227-nek.

A szükséges vizsgálatokat Molnar asszisztense kezdte meg a Calvin obszervatóriummal.

Az eredmények alapján kiderült, hogy valóban egy kettőscsillagról van szó, ráadásul nem is akármilyenről: úgynevezett érintkező (kontakt) kettőscsillagról.

Az ilyenfajta bináris csillagoknál a két égitest annyira közel van egymáshoz, hogy közös légkörön osztoznak – az egész egy földimogyoró alakjára emlékeztet.

Érintkező kettőscsillag Forrás: ESO/L. Calçada

A fényességváltozások alapján azt állapították meg a szakemberek, hogy az egyik csillag nagyjából negyven százalékkal nagyobb a Napunknál, míg a másik mindössze harmada központi csillagunk méretének.

A két égitest 11 óra alatt kerüli meg egymást. Ez az eredmény meglepte a kutatókat, akik korábbi, 15 évre visszanyúló megfigyelések adatai alapján nem gondolták, hogy a keringési periódus ilyen rövid lesz

(a keringési időtartam tehát idővel csökkent).

Hasonlót figyeltek meg egy korábban felrobbant csillagnál

Molnar jóslata egy másik csillag, a V1309 Scorpii viselkedésén alapul. Utóbbi égitest még 2008-ban robbant fel váratlanul, a csillagászati kataklizma eredménye egy úgynevezett vörös nóva lett (ez a szupernóvánál valamivel kisebb erejű kozmikus robbanás).

Vörös nóva Forrás: NASA

Az esemény előtt felvett adatok azt mutatták, hogy a kettőscsillag keringési periódusa csökkenni kezdett, ráadásul egyre gyorsuló mértékben. Ez a mintázat Molnar számára olyan szerepet töltött be a KIC 9832227 adatainak értelmezésében, mint a rosette-i kő a hieroglifák megfejtésében.

Különböző hullámhosszakon fogják tanulmányozni a KIC 9832227-et

A végső következtetések levonásához Molnarnak persze ki kellett zárnia az alternatív lehetőségeket, így például egy bezavaró harmadik csillag létezésének lehetőségét is. Az eddigi eredmények alapján nagyon úgy tűnik, hogy az összeolvadó csillagokról szóló hipotézis a legvalószínűbb.

„Az elkövetkező években intenzíven kell vizsgálnunk a KIC 9832227-et, hogy ha a robbanás tényleg bekövetkezik, tudjuk majd, mi vezetett az eseményhez” – magyarázta Molnar. Ennek érdekében a kettőst különböző teleszkópokkal, eltérő hullámhosszakon fogják megfigyelni.

Larry Molnar Forrás: Calvin College

„Ha Larry jóslata csakugyan beteljesül, a projekt első alkalommal fogja demonstrálni, hogy bizonyos kettőscsillagok halálának folyamata megfigyelhető, és nyomon lehet követni azt a haláltáncot, ami a végső, drámai robbanáshoz elvezet” – mondta Matt Walhout, a Calvin College egyik kutatója a projektről.

Tudománykommunikációs szempontból is hasznos lehet a felfedezés

A Calvin College szakértője szerint, ha minden a várakozásoknak megfelelően alakul, nemcsak az eredmények miatt lesz hasznos Molnar felfedezése, hanem a tudomány népszerűsítésének szempontjából is.

Képzeljük el a hatást, amint a szülő felmutat az égbolt egy sötét pontjára, és azt mondja: »nézd fiam, amott egy csillag bujkál, amit még nem látunk, de hamarosan felfénylik!«”

– mondta Walhout.