A csillagászok már régóta kutatják a módját, hogy meghatározzák, hány galaxis lehet a megfigyelhető univerzumban, azaz a kozmosz azon részében, ahol a távoli objektumok fényének elég ideje volt ahhoz, hogy eljusson hozzánk.
Az elmúlt 20 évben a kutatók a Hubble űrteleszkóp képeit használták, így jutottak arra a becslésre, hogy az általunk látható univerzum nagyjából 100-200 milliárd galaxisból áll.
A jelenlegi csillagászati technika csak e galaxisok 10 százalékának tanulmányozását teszi lehetővé,
és a maradék 90 százalék csak akkor lesz látható, amikor majd nagyobb és jobb teleszkópokat fejlesztenek ki.
A mostani kutatás, amelyet Christopher Conselice, a Nottinghami Egyetem asztrofizika-professzora vezetett, és 15 év munkájának csúcspontja a kezdeti galaxisszámolási analízissel indult, mely munka nélkülözhetetlen egy nagyobb skálájú tanulmány megvalósíthatóságának megalapozásához.
Conselice professzor csoportja ezután
3D-térképekké alakította
a világ teleszkópjai, különösen a Hubble által a mélyűrről készült ceruzasugárképeket. Ez lehetővé tette számukra a galaxisok sűrűségének, valamint az űr egy kis régiója térfogatának egymást követő kiszámítását.
E fáradságos munka lehetővé tette a csoport számára annak megbecslését, hány galaxist nem vettünk korábban számításba. Ezt figyelembe véve jött ki a korábbinál tízszer nagyobb szám, azaz a 2 billió.
Az erről szóló tanulmány az Astrophysical Journal mai számában jelent meg.